Kora reggel a Homrogdi Görögkatolikus Általános Iskola aulájában izgatottan toporgott 150 csereháti gyermek, várva a három buszt, amely 6 órakor a fővárosba szállít majd bennünket. A gyerekek többsége még sohasem járt ott, ezért várták nagyon az indulást.

     Miután a buszban kényelmesen elhelyezkedtünk, a Mennyei Atyát imádságos szavakkal kértük, egész nap legyen velünk.

     Budapestre érve Makkai László atya már a buszon idegenvezetőként is közreműködött.

Ahogy haladtunk, a látnivalókra, érdekességekre felhívta a figyelmet. A gyerekek mindenre rácsodálkoztak. Nem ismerték fel pl. a trolibuszt, mert azt idáig csak könyvek képein látták.

Mi, kísérők, bizony párás szemekkel néztük a boldog gyermekarcokat.

    Az első úti cél a Csodák Palotája volt. Itt aztán a boldogság a tetőfokára hágott. Nem volt olyan „ játék”, amit ki ne próbáltak volna. A nagyobbak még az Öveges teremben lévő bemutatót is végignézték. Kicsit elszontyolodtak, mikor közöltük velük, letelt az idő, tovább kell mennünk.

    A következő program előtt rövid pihenőt tartottunk, hiszen már mindenki éhes volt elmentünk ebédelni.

    Az ebédet a Parlament megtekintése követte. Különleges élményt jelentett a beléptető kapu, és lépkedni azokon a lépcsőkön, amiken az ország vezetői is teszik, látni a szent koronát és a koronaőrök őrségváltását, valamint a gyönyörű díszítéseket stb.

    Az Országház megtekintése után rövid sétát tettünk a Duna-parton. Itt is rengeteg új dolog, új élmény volt. Többen hangos felkiáltásokkal is hangot adtak tetszésüknek.

    Hazafelé a buszon imával köszöntük meg ezt a felejthetetlen napot a Teremtőnek. Valamint Zoltán atyának és László atyának, akik elkísértek minket, pedagógus társaimnak, hogy felejthetetlenné tették 150 gyermeknek ezt a napot. A programot a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával tudtuk megvalósítani, a Cigánymissziós Koordinációs és Kulturális Iroda rendezvényének a keretében.