A Miskolci Egyházmegye története

1. A Miskolci Apostoli Exarchátus

1.1. A Kormányzóság létrejötte

Trianon és hatása – ideiglenes állapot rendezése, csehszlovák hozzáállás

Az első világháborút lezáró békeszerződések átrajzolták Kelet-Közép-Európa térképét. Mivel az új államhatárok kijelölésekor a döntéshozók egyházkormányzati szempontokat nem vettek figyelembe, azok számos esetben egyházközségeket szakítottak el a püspöki székhelyeiktől. Az ennek következtében előállt problémákat az Apostoli Szentszék ideiglenes egyházkormányzati egységek felállításával igyekezett orvosolni.

Az Apostoli Szentszéket a Miskolci Apostoli Kormányzóság (Adminisztratúra, Exarchátus) felállításakor is az a szempont vezérelte, hogy a püspöki székhelyeiktől elszakított egyházközségek kormányzata biztosítva legyen, ugyanakkor – tekintettel az ingatag politikai helyzetre – ne szülessen végleges döntés az érintett egyházmegyék esetleges feldarabolását illetően.

A trianoni Magyarországon húsz eperjesi, illetve egy munkácsi egyházmegyés görögkatolikus egyházközség maradt, melyek sorsáról 1924 nyarán az Apostoli Szentszék a fent említett szempont mellett az érintett püspökök személyét is figyelembe véve döntött.

Az erősen katolikusellenes csehszlovák kormány nem csak a „magyar világban” kinevezett (latin és görög szertartású) püspökök eltávolítására, hanem a skizmatikus (szakadár, a Rómával egységben nem lévő keresztényeket hívták így régen) mozgalom támogatásával a gö­rög­ka­to­li­kus egyház meggyengítésére is törekedett. Novák István eperjesi püspök még az új államhatárok kijelölése előtt elhagyta püspöki székhelyét és egyházmegyéjét helynöke kormányzatára bízta. A pápa 1920-ban felmentette a Budapesten letelepedett püspököt, aki – az Apostoli Szentszék felajánlott segítségét visszautasítva – fiatal kora ellenére a visszavonulás mellett döntött. Ezzel szemben Papp Antal munkácsi püspök Ungváron maradt. Személyét (legtöbb püspöktársához hasonlóan) a csehszlovák kormány politikai okokból nem fogadta el, ami kormányzati és lelkipásztori tevékenységének eredményességét kockáztatta. Ezen túlmenően az Apostoli Szentszéket a skizmatikus mozgalom sikerei is aggasztották. A Szentszék úgy ítélte meg, hogy Papp Antal püspök, aki 1924 elején lezajlott római látogatása során személyesen is beszámolt egyházmegyéje állapotáról, már nem tud úrrá lenni a kialakult helyzeten.

Marmaggi nuncius – Prága

1923-ban Csehszlovákia és az Apostoli Szentszék diplomáciai kapcsolatokat létesített, melynek eredményeként Prágában pápai követ kezdte meg tevékenységét. Ezért XI. Piusz pápa a Munkácsi Egyházmegyét és annak főpásztorát érintő rendelkezését Francesco Marmaggi prágai nuncius hozta az érintettek tudomására.

Az Államtitkárság utasítására Marmaggi nuncius 1924. június 4-én adta ki azt a dekrétumot, melyben XI. Piusz pápa Papp Antalt küzikei címzetes érsekké nevezi ki, s a Magyarországon maradt eperjesi és munkácsi egyházmegyés parókiák számára Apostoli Ad­mi­niszt­ra­tú­rát létesít. Az új Adminisztrátúra élére 1924. július 1-jei hatállyal kormányzóként az újonnan kinevezett címzetes érseket állítja, illetve ugyanezen hatállyal a munkácsi püspökséget megüresedettnek nyilvánítja.

Magyar álláspontok – budapesti kormány és az egyházközségek álláspontjai

A dekrétum budapesti kormánykörökben döbbenetet váltott ki, mivel annak magyarországi parókiákat érintő intézkedéseit – a korábbi gyakorlattól eltérően – a magyar kormány megkérdezése nélkül hozták meg. Budapest értékelése szerint, amit a sajtó bőséges terjedelemben ismertetett, a Szentszék ezzel a lépéssel a Magyarországgal szemben ellenséges Csehszlovákia pártjára állt. A magyar hatóságok azzal próbálták meg a dekrétum végrehajtását akadályozni, hogy Papp Antal érseknek többszöri kérésére sem adtak útlevelet, s politikai megfontolásból arra bátorították, hogy várja meg, míg a csehszlovák hatóságok kitoloncolják.

Az Apostoli Adminisztratúra felállítása az érintett parókiák papságát is meglepte, mivel azok Mocsár Endre homrogdi esperes-parókus vezetésével a Hajdúdorogi Egyházmegyéhez való csatlakozást, vagy annak kebelében külhelynökség létrehozását támogatták. Ezt a törekvést a húsz eperjesi parókiát általános helynökként kormányzó Vaskovics Antal múcsonyi parókus is magáévá tette. Ezzel szemben az Eperjesi Egyházmegye korábbi főtanfelügyelője, a Magyarországra áttelepült Szémán István (1934-től Szántay-Szémán) a Csernoch János hercegprímáshoz benyújtott emlékiratában a különállás mellett érvelt, mely a kialakult állapot ideiglenes jellegének megőrzését – összhangban a Szentszék álláspontjával – jobban szolgálta.

A létrehozott Apostoli Kormányzóság megszervezése mindaddig késedelmet szenvedett, amíg a kinevezett kormányzó személye körül kialakult helyzet meg nem oldódott. A beutazási engedély kiadásával a magyar kormány nem kívánta elismerni a Szentszék és a csehszlovák állam eljárását, és minden szempontból a kiutasítás megvárását tartotta célszerűnek. Ezzel ugyanis a világ közvéleménye felé is bizonyíthatta Csehszlovákia elnyomó politikáját, illetve a főpásztorról való gondoskodás terhét nemzetközi fórumokon a kiutasítóra háríthatta. Mindeközben Papp Antal érsek Ungvárott utódja, Gebé Péter vendégszeretetét élvezve tisztában volt azzal, hogy a helyzet visszafordíthatatlan, és a magyar kormány ellenkezése ellenére hamarosan el kell hagynia Csehszlovákia területét. Ugyanakkor tudta azt is, hogy nem hagyhatja figyelmen kívül a magyar kormány politikai érdekeit, hiszen magyarországi működése, illetve az Apostoli Kormányzóság elismerése a magyar államtól függött.

1.2. Papp Antal érsek Magyarországon – Miskolc helyzete

Az érsek 1925. szeptember elsején tíznapos ultimátumot kapott a csehszlovák hatóságoktól az ország elhagyására. A magyar kormány a budapesti nunciuson keresztül – a hivatalos diplomáciai csatornák mellőzésével – azt üzente neki, hogy kiutasításakor a magyar határrendészeti szervek hivatalos tiltakozást fognak benyújtani, de az országba való belépését nem akadályozzák meg. Ilyen előzmények után került sor 1925. szeptember 11-én, jelentős rendőri erők felsorakoztatása és nagy sajtónyilvánosság mellett, Papp Antal érsek kiutasítására és áttoloncolására.

Az érsek először Budapestre ment, majd Miskolcra költözött és 1925. október 27-én átvette a Kormányzóság irányítását. Létrehozta a káptalant helyettesítő konzultori testületet, melynek tagjai Szémán István általános helynök, Vaskovics Antal múcsonyi parókus, Zapotoczky Igor Konstantin abaújszántói parókus és Kovaliczky Elek felsővadászi parókus lettek. A magyar kormány – némi habozás után – hozzájárult ahhoz, hogy a tapolcai apátság javadalmát, melyet munkácsi püspökként személyhez kötött javadalomként élvezett, megtarthassa.

Az Apostoli Kormányzóság megszervezése során az első megoldandó kérdés a székhely kiválasztása volt. Miskolc városa ugyan minden szempontból megfelelőnek bizonyult, de a Hajdúdorogi Egyházmegyéhez tartozott. Ezért a konzultori testület 1925. november 9-én Papp Antal érsek támogatásával levélben kérte a Szentszéktől a miskolci parókia átsorolását az Apostoli Kormányzóságba és a Búza téri templom székesegyházi rangra emelését. Az a szempont, mely az Apostoli Kormányzóság létrejöttéhez vezetett, ebben az esetben az új egyházkormányzati egység fejlődésének gátjává lett. A Szentszék ugyanis azzal utasította el a konzultorok kérését, hogy az Apostoli Kormányzóság ideiglenes jellege nem indokolja területének bővítését. A Szentszék Papp Antal kormányzó későbbi (1929 és 1938) próbálkozásai során is ragaszkodott ehhez az állásponthoz.

1.3. Területi változások

A Kormányzóság parókiáinak száma nem csak a természetes fejlődés eredményeként nőtt (1945-ig öt új parókia létesült), hanem az államhatárok módosításának következtében is. Az első bécsi döntést követően (1938) a Magyarországhoz visszatért területeken az Eperjesi Egyházmegye kassai esperesi kerületének hat parókiája, majd pedig Kárpátalja visszafoglalása után (1939) újabb öt parókia került a Kormányzósághoz. Ezzel egyidejűleg az eredetileg munkácsi egyházmegyés Rudabányácska és Beregdaróc (a Kormányzóság megalapításakor még leányegyház) visszatértek anyaegyházmegyéikhez. Papp Antal érsek már nem érte meg (1945. december 24-én halt meg), hogy a II. világháború utáni határrendezések eredményeként ezek a parókiák visszatértek az Eperjesi Egyházmegyéhez, illetve az ismét Magyarországon maradt Rudabányácska és Beregdaróc immár a Hajdúdorogi Egyházmegyéhez nyert besorolást.

1.4. Apostoli kormányzók Papp Antal érsek úr után

Ez utóbbi döntés, illetve az, hogy Papp Antal érsek halála után XII. Piusz pápa 1946. október 14-én (a köztes időszakban Szántay-Szémán István konzultori helynökként vezette az Adminisztratúrát) Dudás Miklós hajdúdorogi püspököt nevezte ki apostoli kormányzónak, arra utalnak, hogy a Szentszék az ideiglenes állapotok megszűnésével számolt. A végleges rendezést azonban a magyarországi belpolitikai események – a kommunista hatalomátvétel és az egyházak ellen indított frontális támadás – megakadályozták, s a Miskolci Apostoli Kormányzóság megőrizte önállóságát. Dudás Miklós kormányzói kinevezésétől kezdve a hajdúdorogi püspökök vezették kormányzóként az Exarchátust: Timkó Imre püspök 1975 és 1988 között (Dudás Miklós püspök 1972-ben bekövetkezett halála után már kormányzó helynökké választották), Keresztes Szilárd püspök 1988 és 2008 között (1975 és 1988 között az Exarchátus általános helynöke volt), illetve Kocsis Fülöp püspök 2008 és 2011 között. Miközben a hajdúdorogi püspök joghatóságát az Apostoli Szentszék az egész országra kiterjesztette (1968-ban ideiglenesen, 1980-ban pedig véglegesen), a Miskolci Apostoli Exarchátus önállóságát fenntartotta.

Orosz Atanáz 2011. március 5-i püspök exarchává való kinevezése, illetve az Apostoli Exarchátus területének megnagyobbítása huszonkilenc hajdúdorogi egyházmegyés parókia átcsatolásával mérföldkő az önálló egyházmegyévé válás felé vezető úton.

2. Közös múltunkból táplálkozó jelenünk

2.1. Egy kis történelem

1924-ben – többnyire – az Eperjesi Egyházmegye trianoni határon belül maradt egyházközségeiből alakult meg a Miskolci Exarchátus. Máig egyetlen görögkatolikus érsekünk, Papp Antal érsek atya megszervezte az Exarchátus életét: parókiák, esperesi kerületek, konzultori testület, egyházkormányzati szervek, nyugdíjalap stb. Papjai számára összefoglalta a legfontosabb lelkipásztori és adminisztrációs tennivalókat. Az Exarchátus szoros kapcsolatban állt az Eperjesi Egyházmegyével: pl. közös szertartási utasítások, új ünnepek. Ez a kapcsolat megmaradt a II. világháború után is: a betiltott görögkatolikus egyházközségek támogatása, majd az 1968. utáni újraindulás segítése (pl. templomi, szertartási könyvekkel…).

1946-tól a hajdúdorogi püspökök töltötték be a miskolci apostoli kormányzói tisztet (Dudás Miklós: 1946-1972. Timkó Imre: 1972-1988. Keresztes Szilárd: 1988-2008. Kocsis Fülöp: 2008-2011.). Innentől a Hajdúdorogi Egyházmegyével lett nagyon szoros a kapcsolat: közös naptár és szertartási utasítások, papok keveredése és közössége a két egyházkormányzati egységben, közös szerep a Magyar Katolikus Egyházon belül…

Az elmúlt 40-60 évben Miskolci Exarchátus területéről a hívek nagyobbik része – a Hajdúdorogi Egyházmegyéhez tartozó Miskolcra és szomszéd településeire, illetve a megye és az ország nagyobb ipari központjaiba – elköltözött. Ezek a hívek azonban vitték magukkal hitüket és az egyházhoz ragaszkodásukat. Máig is meg tudjuk mondani, hogy melyik Miskolc melletti egyházközség melyik exarchátusi parókiák híveiből alakult.

A Hegyközben és a Bodrogközben is átélhettük a fájó „népvándorlást”. Átalakult vidékünk lakossága, minthogy átalakult életvitele is.

A Búza téri templom szinte egész Borsod-Abaúj-Zemplén megye görög­ka­to­li­ku­sa­inak központi temploma volt. A bevásárolni, ügyet intézni vagy a piacra érkezők rendszeresen be-betértek ide. Az elnyomatás idején, akiknek otthon veszélyes (vagy tiltott dolog) volt templomba járni, azok idejártak Szent Liturgiákra. A karácsonyi és a húsvéti szentgyónásukat sokan itt végezték. S mennyien lehetnek, akiknek élő felkiáltójel és a Mennyország felé mutató jel volt a megyeszékhely legforgalmasabb pontján álló templom!

2.2. A teljesség felé

A Miskolc környéki településeken megerősödtek a görögkatolikus hívek közösségei. Több szervezőlelkészség és új egyházközségek alakultak. Új templomaink vannak. Ezek az örömteli események visszahatottak az otthonmaradt hívekre is. Az Exarchátus városaiban is hasonló irányban fejlődött az élet: pl. Ózd, Edelény, Kazincbarcika, Sajószentpéter, Szikszó, Encs, Szendrő.

Kocsis Fülöp püspök atya kormányzói tevékenysége idején már az egész megye gö­rög­ka­tolikusai meg lettek szólítva a miskolci szerveződésű programokban. Az Exarchátus és az Egyházmegye közötti határ kezdett szinte csak jelképessé válni. Az Exarchátusnak – a szigorúan vett területén kívül – Miskolcon lett óvodája, iskolája, egyetemi lelkészsége, irodája… Közösen ünnepeltünk Sajópálfalán, hittanosainknak közös rendezvényeket szerveztünk, az exarchátusi pócsi zarándoklatok is „borsodivá” váltak. A templom gyűjtések egy része is már közös célt szolgált.

2.3. 2011 tavaszától

Szentatyánk döntésével Orosz Atanáz püspök atya vezetésével életképes egyházkormányzati egység jött létre. Ami a civil életben is együtt van, az egyházi életünkben is hasonlóképpen történjék. A megye központjában kell intézni néhány hivatalos dolgunkat, és most már itt van a székesegyházunk is!

Vannak szegényebb vidékeink, ahol kevesebben és szegényesebben élnek híveink. Vannak nagyobb, életképesebb közösségeink. Vannak, ahol szétszórva élnek híveink, több tíz kilométerre egymástól, s templomuktól. Mind a három fajta területen van tennivalónk: szolgálni embertársainkat, Krisztus reményt adó üzenetét hirdetni, nevelni és vezetni a krisztusi úton.

Oktatási-nevelési intézményeinkben felvállaltuk – a fenntartás mellett – a más vallású, és a Krisztus még nem ismerő gyermekekkel, fiatalokkal és családjaikkal való törődést.

Együtt szólítjuk meg híveinket – hittanosainkat éppúgy, mint a felnőtteket – közös programjainkra: családi találkozók, hittanos versenyek és hálaadások, zarándoklatok, lelki programok…

3. A Magyarországi Sajátjogú Metropólia és a
Miskolci Egyházmegye létrejötte

3.1. 2015. március 19. és október 31. és 2016. január 30.

Őszentsége Ferenc pápa hazai görögkatolikusságunknak 2015. március 19-én megalapította a Magyarországi Sajátjogú Metropolitai Egyházat – három egyházkormányzati egységgel.

A Hajdúdorogi Főegyházmegye főpásztorává Excellenciás és Főtisztelendő Kocsis Fülöp metropolitát nevezte ki.

A Miskolci Apostoli Exarchátust egyházmegyei rangra emelte. A Miskolci Egyházmegye első megyéspüspöke Excellenciás és Főtisztelendő Dr. Orosz Atanáz püspök lett.

A Hajdúdorogi Egyházmegyéből leválasztotta a Nyíregyházi Egyházmegyét, melynek (adminisztrátorává) kormányzójává (sede vacante) Excellenciás és Főtisztelendő Dr. Orosz Atanáz püspököt nevezte ki. 2015. október 31-én a Nyíregyházi Egyházmegye apostoli kormányzójává Főtisztelendő P. Szocska A. Ábel OSBM szerzetest nevezte ki, a hierarchák tanácsának tagjaként.

A Miskolci és a Nyíregyházi Egyházmegyét egyúttal a Hajdúdorogi Metropolitai szék szuffragáneusává (alárendeltjévé) tette.

Ferenc pápa 2016. január 30-án pontosította a metropólia egyházmegyéinek határait. A Miskolci Egyházmegye területe Borsod-Abaúj-Zemplén megye és Heves megye egész területe. A Nyíregyházi Egyházmegye területe Szabolcs-Szatmár-Bereg megye teljes területe. A Hajdúdorogi Főegyházmegye területe pedig az előbbiekben említett keleti és északi megyék kivételével a többi 16 megye és Budapest területe.

3.2. Keleti egyházak szerveződései

A Katolikus Egyházon belül a római szertartás mellett 24 keleti katolikus egyház él. A Keleti Katolikus Egyházakat öt nagy rítus (tradíció) szerint oszthatjuk föl: alexandriai, antiochiai, bizánci, káld és örmény.

Mind az öt nagy tradíció továbboszlik „sajátjogú” egyházakra, melyek Pátriárkai Egyházak vagy Nagyérseki Egyházak, Metropolitai (Érseki) Egyházak, és egyéb kisebb egyházak.

A keleti rítusok 24 egyháza közül 15-nek van meg a teljes szervezettsége:
– patriarkátusok (káld^{Irak, USA}, kopt^Egyiptom, maronita^{Libanon, Szíria, Amerika, Ausztrália}, melkita^{Szíria, Libanon, Izrael, Brazília}, örmény ^{Szíria, Libanon, Európa, Irán, Európa},
szír^{Libanon, Irak, Szíria, USA}),
– nagy érsekségek (román, szír-malabár^India, szír-malankár^India, ukrán),
– metropolitai egyházak (érsekségek): eritreai, etióp, magyar, ruszin, szlovák.

Ezek közé az önálló (sajátjogú) egyházak közé emelt föl bennünket Szentatyánk, 2015. március 19-én.

4. A Miskolci Egyházmegye
60 parókiája és 2 szervezőlelkészsége

Borsodi Főesperesség

Borsodi Esperesi Kerület (11): Abod, Edelény, Irota, Kazincbarcika, Múcsony, Ózd, Rakaca, Rakacaszend, Sajószentpéter, Szuhakálló és Viszló.

Csereháti Esperesi Kerület (12): Baktakék, Csobád, Encs, Felsővadász, Gadna, Garadna, Homrogd, Kány, Mogyoróska, Pere, Selyeb és Szikszó.

Zempléni Főesperesség

Abaúj-Hegyaljai Esperesi Kerület (11): Abaújszántó, Baskó, Bekecs, Bodrogkeresztúr, Bodrogolaszi, Boldogkőváralja, Komlóska, Mezőzombor, Szerencs, Tokaj és Tolcsva.

Miskolci Esperesi Kerület (5): Miskolc–Avas, Miskolc(–Belváros), Miskolc–Diósgyőr, Miskolc–Görömböly, Miskolc–Szirma.

Sajópálfalai Esperesi Kerület (9+2): Arnót, Berzék, Eger, Emőd, Felsőzsolca, Hejőkeresztúr, Sajópálfala, Sajópetri, Sajóvámos, Szirmabesenyő és Tiszaújváros.

Sátoraljaújhelyi Esperesi Kerület (12): Alsóregmec, Dámóc, Filkeháza, Kenézlő, Mikóháza, Pácin, Rudabányácska, Sárospatak, Sárospatak–Végardó, Sátoraljaújhely, Vajdácska és Zemplénagárd.

5. A Miskolci Egyházmegye
köznevelési intézményei

Óvodák :

Angyalkert Görögkatolikus Óvoda – Kazincbarcika

Örömhírvétel Görögkatolikus Óvoda – Sárospatak

Szent Miklós Görögkatolikus Óvoda,  és Bölcsőde – Miskolc
Tagintézményei:
Belvárosi Óvoda
Felsőzsolcai Óvoda és Bölcsőde
Kórházi Óvoda és Bölcsőde

Óvodák és általános iskolák együtt:

Homrogdi Görögkatolikus Általános Iskola és Óvoda – Homrogd
Tagintézményei:
Homrogdi Tagóvoda
Szent Gergely Görögkatolikus Általános Iskola és Óvoda – Selyeb

Szent Miklós Görögkatolikus Általános Iskola, Óvoda és Alapfokú Művészeti Iskola – Edelény
Tagintézményei:
Rakacaszendi Tagintézmény – Rakacaszend
Oltalom Tagóvodája – Edelény

Általános iskola:

Miskolci Görög Katolikus Általános Iskola – Miskolc

Középiskolák:

Fáy András Görögkatolikus Közgazdasági Szakközépiskola – Miskolc

Szent János Görögkatolikus Gimnázium és Szakképző Iskola – Edelény

Kollégiumok:

Görögkatolikus Egyetemi és Főiskolai Kollégium – Miskolctapolca

Görögkatolikus Cigány Szakkollégium – Miskolctapolca

6. Gyakorlati tudnivalók

A Miskolci Egyházmegye önálló egyházkormányzati egység: saját megyéspüspöke  van, saját helynöke(i), konzultori testülete, papi szenátusa, bizottságai, esperesi kerületei vannak. Saját fenntartású oktatási-nevelési intézményeink vannak bölcsödétől az egyetemi kollégiumokig. Az Egyházmegye területén – Borsod-Abaúj Zemplén megye és Heves megye területén – lévő hívek ügyeiben a miskolci megyéspüspök az illetékes.

A Szeles u. és a Huszár u. sarkán található a Püspöki Székház, ahol helyet foglalnak a gazdasági és egyéb hivatalok. Itt lakik a püspökünk. Itt koordinálják intézményeink és egyházközségeink közös programjait.

Önállóak vagyunk, de közösségben is vagyunk, egy Metropóliai Egyházat alkotunk a Hajdúdorogi Főegyházmegyével és a Nyíregyházi Egyházmegyével. Máriapócsra közösen is zarándokolunk. Papnövendékeink együtt tanulnak és növekednek. Görögkatolikus programjaink nem állnak meg az egyházi határoknál. Közös bizottságaink vigyázzák a liturgikus és egyházművészeti egységet, s megannyi közös ügyünk biztosít arról, hogy jó testvérként éljünk.

A Magyar Katolikus Egyházon belül együtt vagyunk a többi római katolikus egyházmegyével. S még folytathatnánk a sort az ortodox és protestáns testvéreinkkel, a rászorulókkal, a tőlünk segítséget, szolgálatot és útmutatást remélő testvéreinkkel, a még nem hívőkkel…

Ennek a gondolatnak végén Krisztus áll, mint ahogy az egész életünk középpontja is Ő kell, hogy legyen, mert csak így van értelme az egésznek.