2013. március 19-én délelőtt 10.00-tól Székely János püspök atya az Exarchátus cigánypasztorációjában részt vevő papoknak tartott színvonalas előadást a Miskolc-Tapolcai roma szakkollégiumban. Székely János püspök atya arról beszélt, hogy a magyarországi mintegy 800 ezres cigányság több mint 80 százaléka legfeljebb 8 osztályt végzett, az Európai Unióban viszont Magyarország az elsők között található az egyetemre, főiskolára járó roma hallgatók arányát tekintve. Nyugat-Európában a roma gyerekek fele sem jár óvodába. A magyarországi cigányság egészségügyi helyzete kirívóan rossz, ráadásul köztük 80 százalék a munkanélküliség; ennek ellenére ügyüket nem szabad kizárólag rájuk hagyni, a többségi lakossággal közösen kell megoldani. Közölte: a cigányság első írásos említése a magyar történelemben 1416-ból, Brassóból való. A magyarok és a cigányság között kezdetben szinte semmi feszültség nem volt, remekül beilleszkedtek, sokan közülük fegyverkovácsok voltak. Mátyás király 1476-ban a nagyszebeni cigányságot szolgálatukért cserébe felmentette adókötelezettségük alól.

Székely János püspök atya előadása az egyház missziós küldetését elemezte és a mai magyar helyzetben. Tudatában kell lennünk, hogy az a misszió, ami cigány testvéreink körében elkezdődött: a Szentlélek munkája. Isten mindig népet gyűjt maga köré. Székely János püspök atya a hit évének kontextusába helyezte el a cigánypasztoráció misszióját. A roma kultúra nagy értékei, miszerint a cigány hagyomány alapja a hit, a család, és az élet szeretete,amint a nyugati kultúrában elfeledett vitális affektus a puszta létezés örömének megélése.

A püspök atya a Magyar Katolikus Egyház cigánypasztorációs programjáról elmondta: annak három pillére az oktatás, a munkahelyteremtés és „az emberi szív”. Utóbbi azt jelenti, hogy a közösségeken belül az egymáshoz való hozzáállást igyekeznek javítani. Hangsúlyozta: meg kell ismertetni a katolikus iskolákban a diákokkal a cigányság történetét, a roma kultúrát, verseiket, zenéjüket, táncaikat. Jelezte, hogy az egyházi roma szakkollégiumokban a magyar és a roma „kettős identitást” erősítik, mert a kettő „nincs egymás ellen”. Emlékeztetett arra is, hogy a világon először Magyarországon adtak ki cigány (lovári) nyelvű Bibliát néhány éve.