Görög egyházunkban a pünkösdöt kifejező „pentekoszté” szó az „ötvenedik”, mégpedig a húsvét utáni 7 hét utáni napot jelenti.

Ünnepünk a Szentlélek lejövetelének emléknapja. A Jézus feltámadása utáni pünkösdkor a Szentháromság kinyilatkoztatása is teljessé lett, hiszen Jézus Lelke nyilvánvaló módon megjelent és tanúságot tett a második isteni személy mellett. Keleti egyházunkban így pünkösd a Szentháromság ünnepe is. „Láttuk az igaz Világosságot, vettük a mennyei Szentlelket, megtaláltuk az igaz hitet: imádjuk az oszthatatlan Szentháromságot” – énekeljük, arról tanúskodva, hogy ez a Szentháromság már üdvösségre vezetett minket. Meggyőződésünk szerint a Szentlélek a Szentháromság életét közli a hívőkkel. „A Szentlélek által adatik a visszahelyezés a Paradicsomba, a fölmenetel a mennyek országába, a visszatérés a fogadott fiúságba” – állította Nagy Szent Bazil atyánk.

A Miskolci Egyházmegyében sajátos pünkösdi feladatunk az, hogy „Lelket adjunk” környezetünknek, reményt a körülöttünk élőknek, krisztusi tanúságtételt az igazságkeresőknek. Hogy jó termést hozzunk, hiszen a Lélek gyümölcsei a „szeretet, öröm, békesség, türelem, kedvesség, jóság, hűség, szelídség, önmegtartóztatás” (Gal 5,22-23).

„Ahol az Úr Lelke, ott a szabadság” – állítja Szent Pál apostol. A Szentlélek az apostolnál meghatározóan fontos – és a mi életünkben is alapvető. Igazi szabadság nem a kötöttségek ellenében, hanem épp a szeretet kötelékén belül, a természeti törvénnyel összhangban valósulhat meg. Akik arra érzik szabadnak magukat, hogy házastársukat megcsalják, vagy másneművé operáltassák át testüket, vagy netán magzatukat meggyilkolják, tévúton járnak, s igazi szabadságra nemigen fognak eljutni. Mi kérjük a zsoltárossal együtt, hogy Isten jó  Lelke vezessen el bennünket egyenes úton a biztos földre, a Szentháromság életközösségébe!

Pünkösdi ikonunk királyként ábrázolja a világmindenséget, amely sóvárogva várja Isten Fiainak megnyilvánulását a Szentlélekben. Így jelenik meg a természet is templomainkban, ahol lombokkal díszítjük a hajót és a szentélyt. Kívánom, hogy ünneplő egyházunk teljes felelősséggel közvetítse környezetében a bölcsesség és értelem, az istenfélelem, a tanács és erősség Lelkét, melyre e világnak ma nagyobb szüksége van, mint valaha.

+ Atanáz