A nyári szünet utolsó hetének végét hálaadással szerettük volna tölteni. Sok-sok élmény, megannyi értékes találkozás, pihenések, felfrissülés – van mit megköszönni. S hogy ennyi mindent nem lehet egy-két perc alatt letudni, ezért egy hosszú délutánt zarándokoltunk Edelényből-Pálfalára.

Az edelényi templomtól még csak kicsit több mint hetvenen indultunk, de szépen gyarapodott csapatunk. Zarándokénekek szálltak a légben, amerre jártunk. Sok mosolyt és kedvességet kaptunk menet közben. Borsodszirákon a plébános atya várt minket – egy kis imádsággal, kedves gondolatokkal és frissítővel. Boldván felfrissülve Parakliszt végeztünk, s egy tanúságtételt is hallhattunk. Sajóvámoson István atyától kaptunk biztatást, s egy kis frissítő után, égő fáklyákkal zarándokoltunk tovább. A pálfalai úti ikonnál már vártak minket, s a zarándoklatunk utolsó kilométerét majdnem kétszázan tettük meg. Attila atya vezetésével még elvégeztük az ünnep előesti vecsernyéjét, majd jóleső fáradtsággal tértünk otthonainkba.

„Soha sem szűnünk meg mi, méltatlanok, hirdetni hatalmadat, Istenszülő!” – Köszönjük!

KÉPTÁR