A templomba fonott kosárral érkezünk, tele olyan ételekkel, amelytől a nagyböjt folyamán tartózkodtunk. Az ünnepi liturgia végén, mindannyian, akik összegyűltünk, kérjük a papot, hogy áldja és szentelje meg a húsvéti eledelünket, hogy otthonunkba hazatérve ezzel ünnepeljük ezt a fényes ünnepet. A hagyomány alapján az alábbi élelmek szerepelnek a kosárban: kalács, Pászka, keserű saláta, sajt, sárgatúró(szirka), vaj, sonka, bárány hús, kolbász, bor, só és piros tojás vagy amit szeretnénk megszenteltetni. A hústermékek főttek, hogy ezen a napon az asszonyoknak se keljen a konyhában tölteni a napot, hanem felszabadult ünneplés legyen.

 Az ételeknek szimbolikus jelentése van:

A Pászka, a húsvéti édes kenyér, amely magát Krisztust szimbolizálja, aki maga az „élet kenyere”(Jn 6,35). Ez a kenyér általában kerek, arany barnára sült és kereszt díszíti.

A szirka és vaj az ígéret földjére emlékezetet, melyet Krisztus feltámadása újra megnyitott. „A tejjel mézzel folyó föld” (Kiv 3,17) számunkra az Egyház, benne teljesül Isten Ígérete.

A hús általában sonka, kolbász, vagy bárány hús. A hús, mint gazdag jutalom a böjt után. A bárány emlékeztet minket Krisztusra, akit Keresztelő Szent János úgy mutat be mint „Isten bárányát” (Jn 1,36) A hús általában főtt, hogy ne terheljük főzéssel az ünnepnapot. A kolbász, a fűszeres, fokhagymás sertéshús utal Isten nagylelkűségére, ennek jeléül füstölt, frissen főtt kolbászt szoktak a kosárba tenni. A szalonna füstölt és fűszerezett, mely a legkövérebb része a húsnak a szuper bővelkedést fejezi ki, eszünkbe juttatva Jézus szavait: „Én azért jöttem, hogy életük legyen és bővebben legyen”(Jn 10,10).

A főtt tojás kiemelkedő jelkép, hiszen ahogyan az a kis csibe kiemelkedik, széttörve a tojás héját, úgy emelkedik ki az új élet a feltámadás napján a sírból. A hagyomány úgy tartja, hogy Mária Magdolna megjelent Tiberius császárnak, piros tojást adott neki és így köszöntötte: Krisztus Feltámadt! Az ünnepi asztalnál mi is a főtt tojást a mellettünk levőéhez ütjük és így szólunk egymáshoz :Krisztus feltámadt! És azt válaszoljuk:  Valóban feltámadt ! És az így keletkezett repedés mentés lehámozzuk a tojást. Akiknek van tehetségük, különleges módon díszítik a tojást különböző népi motívumokkal.

A vörös cékla és a torma, szimbolizálja Jézus szenvedését. Néhány helyen cukorrépával édesítik, ami tovább viszi a gondolatainkat a feltámadáshoz.

A sót Kisztus a tanítványokra alkalmazza, hogy mi vagyunk a „föld sója”(Mt 5,13). Ahhoz, hogy a jó hír mindenkihez eljusson, nekünk kell terjeszteni Krisztus feltámadását, akkor válik majd a társadalom számára is jó hírré, ha vállaljuk ezt a hívatást.

Ez egy hagyományos magyar görögkatolikus kosár, amely még tartalmazhatja a saját általunk fontosnak tartott élelmiszereket is.