Házszentelések során
Dikérion 2015.01.16. 21:14
Ezekben a hetekben egyházközségeink parókusai, intézményeink lelkészei felkeresik családjainkat, hogy megszenteljék lakóházainkat. A közös imádság után mindig lehetőség nyílik egy kis beszélgetésre is...
„Menjen a szomszédba”
Ő a legidősebb a faluban. Szép lassan elfogytak mindazok, akik korábban születtek erre a világra, és már gyermekei közül is eltemetett néhányat.
Mindig örömmel megyek be hozzá. Hogy miért? Mert amióta ismerem, panaszkodni még nem halottam. Tényként közli, hogy a térdei már nem az igaziak, de nem szidja se a néha zajos szomszédokat, se a nagyon ritkán látogatóba érkező rokonokat.
Boldog? Igen, ő igazán boldog.
Még akkor is, ha mindennapjai már a lakáshoz kötik,- talán már öt éve is van, hogy le sem jött azon a meredek lépcsőn, amit házához valamikor építettek,- a kórházat csak kívülről ismeri, a postás, a gázos, a zöldséges pedig házhoz jön.
Idén házszenteléskor szóba került, hogy hány éves lesz idén. „93”- mondta egy kis büszkeséggel a hangjában, majd azt is hozzá tette: „Ha a halál betérne hozzám, hogy elvigyen, én elküldeném a szomszédba.”
Bár felkészült arra, hogy megálljon Teremtője előtt, ő mégis érzi, hogy neki még feladata van. Feladat, amely során sokat imádkozik családtagjaiért, egyházközségünk tagjaiért, az itt élőkért, és érzem, hogy értem is. És mindazoknak, akik betérnek hozzá, és látják őt nap, mint nap egy újabb kis fohászt ad a szívükbe. Istenem, de jó lenne így, és ilyennek megöregedni.
Az imakönyv
Idén nyáron házasodtak össze, és most volt náluk az első házszentelés. Fontosnak tartották, hogy közös életükre Isten áldását is kérjék a templomi házasság kötés során, és azt is, hogy első közös házszentelésük során mind a ketten otthon legyenek.
Hozták az otthoni szokásokat, kint volt az asztalon a búza, a gyertya és egy imakönyv is.
Beszélgetésünk során szóba került, hogy ezt az imakönyvet még a parókusától kapta, amikor elsőáldozó volt. Kinyitottam. Bár nem volt benne könyvjelző, mégis ott nyílt ki, ahol a jegyesekért való imádság van leírva. Mellé volt téve egy kis gyűrött kézzel írt papír is, amit még a kapcsolatuk elején adott a fiú a lánynak. És a nyári nagy napig, öt éven keresztül minden nap elimádkozták, egymásért, vagy egy kicsit talán önmagukért is.
Nyár óta lapozniuk kellett, most már az imádság a házastársért vált aktuálissá. És Isten segítségével ezen imádság mellett bizonyára hamarosan a gyermeket várók imája, majd gyermekeikért megfogalmazott imádság lesz közös imádságuk.
|