A Szent Zotikosz Gyermekvédelmi Intézmény egy éve kezdte meg működését s ünnepelte most első születésnapját 2014 december 31-én.

Ez a változás új fenntartót is hozott az életünkbe: a Miskolci Apostoli Exarchátus a gyermekvédelmi szakellátásban is komoly társadalmi szerepet vállalt ezzel.

Intézményünk névadója Árvagondozó Szent Zotikosz lett, aki a 4. században élt, és segítette ápolta, gyámolította a rászoruló gyermekeket.

Ez által a változás által egy nagycsalád született, mely felölel több mint kétszáz nevelőszülőt, és közel hétszáz otthontalan, szüleiktől távol nevelkedő gyermeket.

A születésnapon, Tolcsván hálaadó szent liturgián vettek részt a családok és a lakásotthoni közösségek, melyen nagy örömünkre részt vett dr. Orosz Atanáz püspök atya is. Szívet melengető volt a nagyszámú szentáldozó, majd a gyermekek megáldása a betlehem mellett, miután együtt kántáltak, énekelték a Mennyből az angyalt.

Az áldás fogadása után felemelő érzéssel távoztunk ebből a gyönyörű szép ikonosztázzal büszkélkedő templomból.

Ezt követően a tolcsvai Mikrotérségi Központban szeretet vendégségen vettünk részt.

Az egybegyűlteket Lónárt Csaba Attila igazgató úr, az intézmény vezetője, majd dr. Orosz Atanáz püspök atya köszöntötte. A rendezvényen részt vett Páll Miklós karitász igazgató atya is, aki az intézménynél a fenntartó képviselője.

Érdeklődve, boldogan hallgattuk szavaikat az indulásról, a továbblépésről, s a jövőbeni tervekről.

Ez alatt a gyermekek legjobban az asztalon elhelyezett óriás tortát figyelték, majd elragadtatva nézték az egy szál, égő gyertyát és a tűzijátékot. Ezt a gyertyát a szívében mindenki sajátjának érezte, hiszen ez az intézmény a gyermekeké és a miénk is. Hiszem, hogy azért jött létre, hogy a rászoruló gyermekek és a mi életünket is jobbá, értékesebbé, szebbé tegye, s a hit erejével is segítse munkánkat.

Jó volt látni, ahogy a sok gyermek önfeledten örült, játszott, ismerkedett egymással, ugyanígy a nevelőszülők is ismerősre, barátokra találtak.  Mindenki talált közös témát - a gyermekeket. Ez a pár óra pillanatok alatt elrepült, de mindig arra gondolok, amit Püspök atya a prédikációjában megfogalmazott: a legnagyobb kincs a gyermek, erre a kincsre ügyelj, figyelj, és vigyázz reá. 

A Jó Isten áldását és Árvagondozó Szent Zotikosz közbenjárását kérjük az intézmény gyermekeire és az őket segítő, támogató valamennyi résztvevőre.           

Ezzel zárnám gondolataimat, végezetül egy verset adnék közre, melyet „kis költőnk”, Nikoletta lányunk írt erről a napról:

Feledhetetlen születésnap

Szent Zotikosz intézményünk

Még csak első évét ünnepelte,

De ezalatt az egy év alatt

Szeretetet vitt a szívekbe.

Összegyűltünk ünnepelni,

Olyanok voltunk így,

Mint egy nagy család, 

Én így rajzolnék családfát.

A templomban adtunk hálát,

Mi mindig boldog gyermekek,

Megköszöntük a sok jót,

Mely a felnőttek szívéből érkezett.

Az intézmény vezetői,

S egyéb jóságos emberek,

Odafigyelnek mindig arra,

Hogy a gyermekek boldogok lehessenek.    

Köszönjük a szeretetet,

Mit Szent Zotikosz hozott, 

A Jó Isten óvjon minket,

Ki már sok boldogságot adott.