„A Szentlélek kegyelme lakott benned, Isten prófétája * és az ő fénysugarának messze ragyogó fáklyájává alakított át téged, * és általad előre megmondta a jövendőt * a nagy Ninivének.” (Alkonyati zsolozsma)

Tanítás

Szent Náhum próféta a galileai Elkesziből származott Iszbégabarín túloldaláról, Simeon törzséből. Ezekiás és Manasszes királyok uralkodása alatt jövendölt Krisztus születése előtt 664-612 között Júdeában. A próféta fenyegető beszédet intézett Ninive városa ellen, megjövendölte pusztulását, ami be is következett Kr. e. 612-ben, amikor a méd-babiloni koalíció seregei elfoglalták és lerombolták a várost. Ezután hosszú időre elnéptelenedett Ninive, csak az újperzsa korban alakult ki új város a romjain.

„A Próféták Élete” című ókorban keletkezett zsidó szentéletrajz azt mondja, hogy Jónás után Náhum próféta adott jelet Ninivének, hogy édes víz és föld alatti tűz által romboltatik le, amint az meg is történt.*

Emberi életünk legnagyobb isteni ajándéka a Szentlélek, Aki az Ószövetségben a próféták ajkával szólt hozzánk. Ugyanakkor a keresztény ember is tudatában van annak, hogy nem munkálkodhat egyedül. Minden tette a szünergeiá-ból, az isten-emberi együttműködésből születik a mi erőfeszítésünk és a Szentlélek kegyelmének eredményeképpen.

Ennek a csodálatos együttműködésnek a Megtestesülés a csúcspontja, a Boldogságos Szűz Mária isteni anyasága. Amikor a Boldogságos Szűz igent mond Gábor főangyalnak, akkor Mária tökéletes együttműködést ajánl fel Istennek, anélkül, hogy bármit is fönntartana a maga elképzelésének. Ebből az isten-emberi együttműködésből szünergeiá-ból született Krisztus, az Isten-Ember.

Az Efezusi zsinat (431) Máriát Istenszülőnek nevezte, és ez az egész világon új lendületet adott a Mária-tiszteletnek. Nagy Szent Leó pápa párhuzamot vont Krisztus születése és a keresztény ember születése között, Mária anyasága és az Egyház lelki anyasága között.

Elmélkedés

A szentéletű atyák azt mondják, hogy Mária előbb a lelkében fogant, s csak azután a testében. Mindkét foganásnak (lélekben és testben) a főszereplője a Szentlélek. Mária az első szemlélődő hívő az Újszövetségben, mert a hit a szemlélődésnek, a boldogító látásnak a biztos kezdete. A keleti atyák az Istenszülőre alkalmazzák azt, amit Szent Bazil atya általános elvként fogalmaz meg: Az ember, amikor Istent személi, egyszersmind jelenvalóvá teszi őt a világban. „A róla való szüntelen megemlékezés által Isten jelenvalóvá lesz bennünk.”** A lelki egyesülés Istennel Mária esetében volt a legtökéletesebb. Már ez a lelki egység is egyfajta megtestesülése volt Istennek a világban, ami előkészítette az üdvtörténet legnagyobb eseményét: Jézus Krisztus testben való megjelenését.

Tanács

Gondoljuk át a szünergeiá fogalmát, és vizsgáljuk meg, hogy mennyire adjuk át magunkat Isten akaratának.

A mai szentírási szakasz: Náhum próféta könyve; Gal 5, 22-6,2; Lk 10, 19-21

----
*Xeravits Géza A Próféták Élete 44. oldal. L'Harmattan Bp. 2010. **Despre Rugaciunea Lui Iisus Editura Pelerinul Roman 2002.