„Helytelen gondolatok sötét éjszakája fogva tart, s az ellenség gonoszsága mindig sötétségbe borít. Szabadíts meg engem az élet tőreitől! (Theotokion az Istenszülőnek)

Tanítás

A szenvedélyek és a bűnök uralma okozza az emberi lélek sötétségét. Ennek mértékét ritkán érzi az ember, hacsak nem válik a lelki élet állhatatos küzdőjévé. A böjti időszak a fokozott küzdelem ideje, amiben segíthetnek a szentatyák bölcsességükkel.

Egyiptomi Serapion atya tanítása nagy segítség a lelki életben. Azt mondja, hogy a bűnöknek két fajtája van: „Vannak olyanok amelyek természetünkből folynak, például a mértéktelenség, és vannak olyanok, amelyek kívül esnek az emberi természeten, mint a kapzsiság.”

Ezeknek a „külső” és „belső” bűnöknek” az elkövetése többféleképpen történhet. Vannak köztük olyanok, amelyeket testi cselekedet nélkül nem lehet elkövetni, mint a mértéktelenséget, vagy a paráznaságot. De a kevélység és a híú dicsőség vágya elkövethető testi cselekedet nélkül is. A szentéletű atya azt mondja, hogy a bűnök egy része külső ok csábítására jön létre, mint a kapzsiság, a harag, míg másokat a belső ösztönök váltanak ki, mint a lustaságot és a szomorúságot.

A szenvedélyek ellen küzdő nagy sivatagi remeték, mint a lelki harc bajnokai, megfigyelték saját küzdelmüket, és tapasztalatuk nagy lelki kincs az Egyház számára. Így tudjuk, hogy a mértéktelenség és a paráznaság sokszor akaratunk ösztönzése nélkül, csupán testi ösztöneink és vágyaink révén is feltámadhatnak bennünk. Hogy azonban véghez is vigyük őket, ahhoz külső tárgy ingere szükséges, s így válnak testi cselekedetekké. Mert „mindenki úgy esik kísértésbe, hogy saját kívánsága vonzza és csábítja. A kívánság aztán, mihelyt fogan, bűnt szül, a bűn pedig ha végrehajtják, halált okoz.” (Jak 1, 14-15) „Ádám nem bukott volna el a torkosság bűnében, ha nem lett volna előtte az étel, melyet az Úr tilalma ellenére élvezett. Hasonlóképpen a második Ádámot sem kísérti a sátán külső tárgy nélkül. Azt mondja ugyanis Neki: „Ha Isten fia vagy, mondd, hogy ezek a kövek kenyerekké váljanak” (Mt 4, 3) Ugyanígy a paráznaságról is mindenki előtt nyilvánvaló, hogy a test közreműködésével követjük el. Ezt mondja ugyanis az Úr Jóbnak e tisztátalan szellemről: „Erő vagyon árnyékában, és erősség hasa köldökében” (Jób 40, 11)

Azért ez a két bűn, amelyet a test közvetítésével követünk el, nem csupán a lélek gyógyítását kívánja, hanem ezen felül még külön testi önmegtagadást is igényel. E két bűn ugyanis mind a lélek, mind a test vétkéből származik, ezért legyőzni is csak mindkettő fáradságával lehet.”*

Elmélkedés

Szentéletű Matoész atya egyszer így tanította a fiatal szerzeteseket: „A sátán nem tudja, melyik szenvedély győzi le a lelket. Ő vet, de nem tudja, vajon fog e aratni: hol a parázna, hol a rágalmazó gondolatokat, és éppúgy a többi szenvedélyt is. És ha látja, hogy a lélek hajlik az egyik szenvedélyre, mindenek előtt azzal támad.”**

Tanács

A gondolatok fölött is őrködöm, mert azokon keresztül indít támadást az ördög.

A mai szentírási szakasz: 1Tim 6, 17-21; Lk 18, 31-34

----
* Johannes Cassianus: Az egyiptomi Szerzetesek Tanítása I. Rész 134. oldal Pannonhalma – Tihany, 1998.
** A Szent Öregek Könyve 223. old. – Bizantínológiai Intézeti Alapítvány Bp. 2001