„Szellemi bárányok voltatok, szentek, és a vadállatok erőszakosságától nem féltetek, a démonoknak esztelen tiszteletet nem adtatok, förtelmes áldozatot nem mutattatok be, hanem inkább önmagatokat adtátok oda Istennek tiszta áldozatul.” (A vértanúnő kánonjainak irmoszaiból)

Tanítás

A hajnali szolgálaton a ma ünnepelt vértanúknak ezt mondjuk: „... démonoknak esztelen tiszteletet nem adtatok...” Ez azt jelenti, hogy egyetlen emberi élet sem lehet semleges, mert vagy Istennek szolgál, vagy démonoknak. A vértanúk és szentek felismerték ezt.

A mai liberális gondolkodás terjedése, mint szellemi pestis, a sötétség hatalmába tereli az embereket. Mivel is? Téves gondolkodással és felfogással. Ezt régen eretnekségnek nevezték az egyházban. A liberalizmust ma nem szokás eretnekségnek nevezni, pedig hitünk szempontjából az. Eretnekségen olyan tant értünk, amely formailag, tartalmilag tagadja valamelyik hittételünket, azaz hitigazságot, dogmát. A liberalizmus mai fajtája és felfogása minden keresztény hitigazságot tagad.

Tagadja a hitigazságokat, amikor azt vallja, hogy a személy és az egyéni felfogás teljesen független Istentől, a társadalmi normáktól. Hamis szabadságképet sugall és szabadosságra sarkal.

Tagadja Krisztusnak, Istennek a joghatóságát az emberek és a társadalom fölött. Tagadja az isteni kinyilatkoztatás szükségességét és minden emberre vonatkozó kötelességét. Tagadja Isten tekintélyét, és a liberalizmus a kinyilatkoztatásból csak azokat az igazságokat fogadja el, amit eszével fel bír fogni. Tagadja az Egyház és a pápák csalhatatlan tanítói tekintélyét, és így az Egyház által hirdetett tanokat. A liberális állam az egyházat mint közösséget csak egy egyesületnek tartja, amelynek tagjai hobbiként hisznek Istenben. Ezzel a bélyeggyűjtők és a horgászok csoportjához sorolja a hamis egyenlőség eszméje alapján. Minden hitigazságot tagad külön külön is. Tagadja a keresztény hitet, amikor Európában jóváhagyja a vallásegyenlőséget, mondván, hogy mindenkinek joga van abban hinni, amiben akar. Így a sátánizmus és egyéb szélsőséges és destruktív csoportok is működési jogot kapnak. Tagadja a házasság szentségét, amikor elismeri a polgári házasságot és az élettársi viszonyt. Minden isteni parancsot tagad, amikor az egyén véleményét isteníti és minden erkölcsi megfontolás elé helyezi. A jogszerű nem erkölcsös, és ami erkölcsös, nem biztos, hogy jogszerű.

A gyakorlati liberalizmus radikális erkölcstelenség, mert szétdúlja az erkölcs fő elvét és fő szabályát, Isten örök törvényét.

Ha ezzel szemben áll a ma élő keresztény, a vértanúk és igazéletűek útjára lép. Akkor lehet, hogy az lesz az osztályrésze, mint az Úrnak, kit születése pillanatában nem vártak, nem fogadtak be, de halálra kerestek, menekülővé tettek születésnek első percétől.

Elmélkedés

„Ha a testnél különb a lélek, és a Teremtő nagyobb a teremtménynél, akkor az, aki a testét a lélek fölé helyezi, és a teremtett világot Isten fölé, az bálványimádó.” /Szent Maximosz Hitvalló/

Tanács

Léteznie kell a lelki életben egy olyan ima-minimumnak, ami nélkül nem hagyom elmúlni a napokat. Az ima és a Szentírás olvasása segít megvilágosodni és tisztán látni e zűrzavaros világban.

A mai szentírási szakasz: Filemonhoz írt levél; 1Tim 3, 1-13; Lk 16, 1-9