Miskolcon hirdette a világtalálkozók keresztje: van remény!
minap.hu 2014.11.15. 05:57
Nyomortelepeken és fényes katedrálisokban is járt már az a kereszt, amit II. János Pál pápa adott a keresztény fiataloknak. Pénteken Miskolcra érkezett, hogy hirdesse a hit és a közösség erejét, és az üzenetet: erő kell keresztünk hordozásához, de nem vagyunk egyedül, van remény.
Harminc évvel ezelőtt, 1984. április 22-én nyújtotta át II. János Pál pápa a fiataloknak az Ifjúsági Világtalálkozók keresztjét az alábbi szavakkal: „Vigyétek el a világba, mint Jézus emberiség iránti szeretetének jelét és hirdessétek mindenkinek, hogy csak a meghalt és feltámadt Krisztusban van üdvösség és megváltás.”
A kereszt, és egy hozzá tartozó Szűz Mária-ikon azóta a Katolikus Ifjúsági Világtalálkozók állandó résztvevője, az események között pedig a világot járja. A 2-3 évente megrendezett találkozót megelőző évben a következő esemény színhelyének kontinensén utazik országról országra, városról városra, a találkozó évében pedig a rendező ország látja vendégül. Mivel legközelebb Krakkóban lesz a világtalálkozó, most Európa országainak fiataljai, keresztényei meríthetnek erőt belőle.
Magyarországra Romániából érkezett, Miskolcra Budapestről, és innen Abaújba majd Szlovákiába megy tovább. Egy napot töltött városunkban, és ez idő alatt több ezer ember imádkozhatott alatta – hiszen járt a Fáy András Görög Katolikus Közgazdasági Szakközépiskola és a Fráter György Katolikus Gimnázium és Kollégium diákjai között, délután pedig a minorita templomban várta a híveket, egészen a mindszenti templomig vezető körmenet kezdetéig.
– Harminc év alatt gyönyörű katedrálisokban, nyomortelepeken, iskolákban járt. Mindenhol, ahol embereknek erőt kell nyerniük keresztjük hordozásához. Mert azt hirdeti, van reménységünk, nem vagyunk egyedül, az erőt, amire szükségünk van, megkapjuk Krisztustól mondta a kereszt fogadása után Fedor Péter, a Fáy nevelési igazgatóhelyettese.
A körmenet után ifjúsági imaórák, este fél 7-től szentmise, és végül énekes virrasztás várta a híveket – és mindenkit, akinek szüksége van reményre, a közösség erejére.
|