Nem csupán egy tábor volt....
Pacsai János 2014.08.24. 07:00
2014. augusztus 17-19 között Aggteleken a Cseppkő Hotelben töltöttünk el néhány napot 30 gyermekkel és kísérőikkel az Integrációs tábor keretében.
A résztvevő nehéz sorsú gyermekeknek jó lehetőség nyílott arra, hogy otthonról kimozduljanak és más egyházközség gyermekeivel megismerkedjenek. A rakacai és rakacaszendi gyermekekkel közösséget alkotva igyekeztünk egymást megismerni és az alkalmazkodás szabályait előtérbe helyezni.
A táborozás célja az volt, hogy elősegítse a roma gyermekek integrációját, hogy olyan mintát nyújtson számukra, ami az együttélés szabályait tükrözi. A tábor során sikerült olyan lehetőségeket biztosítanunk, amelyben iránymutatást kaptak az életvezetésükhöz, például az esti ima, önismereti előadás, vagy az imádsággal való ismerkedés, mint közösségi erőforrás. Mint gyakorló lelkipásztorok a személyes beszélgetéssel próbáltuk őket hozzásegíteni a jó és a biztos döntéshez. A szállodai és éttermi környezet olyan viselkedési formát mutatott meg számukra, amelyek erősítik, hogy más identitású közösségekbe is befogadást nyerjenek. A gyakorlati foglalkozásokkal, akár a cseppkőbarlangba való túra alkalmával nemcsak esztétikai és vizuális élmény érte őket, hanem a mese birodalmába is barangolást tettünk. A kézművességgel elsősorban textilfeldolgozással (melyekből virágokat készítettek) felkeltettük azt a motivációt, hogy otthonukban is édesanyjukkal ugyanezt tegyék. A wellness és a fürdő használata egy különleges szabályértelmezési lehetőséget adott, nem beszélve arról a gyermekélményről, amelyről még sokáig fognak beszélni. Néhány gyermekkel teniszezni tanultunk, másokkal fociztunk, hiszen a sportnak szabályai olyan szabadságot biztosítanak az ember számára, amelyben kiismerheti és fejlesztheti önmagát. Az esti bowling, biliárd, csocsó pedig különleges élményeket generált bennünk. A táborban lévő gyermekek kiválogatása mögött egy kis jutalmazás szándéka is benne volt. Nemcsak a rászorultság dominált, hanem a tanév során jelentős fejlődést mutató, szorgalmasan tanuló, vagy a közösségi élethez való ragaszkodásban példát mutató tanulók kerültek kiválasztásra.
A tábor szervezése előtt sokkal kevesebb programot szerettünk volna megvalósítani, de az újabb lehetőségek és igények szerencsésen összetalálkoztak, és mindnyájuk vallásos életének elmélyülését és személyiségük megerősödését segítette. Megtanultuk, hogy felelősek vagyunk a tetteinkért, ezeknek következménye van, amit vállalnunk kell.
A szervezők a saját részükről sikeresnek tartották a tábort, és jó ötletnek bizonyult, hogy több közösséget összefogva, együtt valósítsuk meg ezt a szép eseményt.
|