Adok, mert kaptam
2014.06.25. 21:00
- Katolikus Társadalmi Napok szeptemberben Miskolcon.
Második alkalommal rendezik meg hazánkban a Katolikus Társadalmi Napokat, amelyen társadalmi tanítását az Egyház a köztereken mutatja meg előadások, interaktív beszélgetések és egyéb programok formájában. A tavalyi budapesti háromnapos rendezvény után idén Miskolcon lel otthonra a program. A szeptember 12-13-i Kattárs két házigazdáját, Palánki Ferenc és Orosz Atanáz püspököket kérdeztük.
Mit jelent az Egri Főegyházmegyének, illetve a Miskolci Apostoli Exarchátusnak, hogy a területükön rendezik meg az eseményt?
Palánki Ferenc: A püspök atyáknak valószínűleg azért esett a választása éppen Miskolcra, mert nálunk nagyon sok szegény ember él; ahogyan Ferenc pápa nagyböjti üzenetében mondta, nagyon sok ember él nyomorban, nem csak anyagi, hanem lelki, szellemi nyomorban is. A Szentatya üzenete szerint is a legjobb megoldás erre az evangélium. Mi azt szeretnénk megismertetni a várossal, a környékbeli lakókkal, illetve az egész régióval, akik eljönnek majd erre a találkozóra, hogy az evangéliumból hogyan tudjuk azt a krisztusi tanítást egyre jobban megismerni, amely az emberi közösségre, a társadalomra vonatkozik.
Orosz Atanáz: Még mielőtt Palánki püspök atyával Miskolcra kerültünk volna, már hallottunk arról, hogy Miskolcon és környékén több szerzetesrend nagyon intenzíven belevetette magát a szociális szolgálatokba: tudtunk a jezsuiták avasi misszióiról, a minoriták szegénygondozásáról, Szent Ferenc kistestvéreinek a diósgyőri és lyukóvölgyi tevékenységéről, s ugyanott Teréz anya nővéreinek a szolgálatáról, illetve Szent Ferenc kisnővéreinek arlói missziójáról. A szaléziak szolgálata pedig meghatványozódott az elmúlt évek során Kazincbarcikán a társadalom peremére került fiatalok körében. Úgy gondoljuk, hogy ez az alkalom számukra is rendkívül jó lehetőséget ad most arra, hogy az egész katolikus közönség, az egész társadalom előtt megmutassák azt a kincset, amely nekik jutott az Isten Országa szolgálatában.
Hogyan kívánják megszólítani a híveket, illetve azokat az embereket, akik nyitottak az Egyház társadalmi tanítására?
Palánki Ferenc: Leginkább azzal, hogy sokféle programot sikerült összeállítani, sokféle embert hívunk előadónak. Elsősorban a régióból próbáltunk résztvevőket és előadókat felkérni, az előbb felsorolt szerzetesrendeknek és egyházmegyéinknek a különböző karitatív vagy szociális munkát végző szervezeteinek, közösségeinek szeretnénk megadni a lehetőséget, hogy megmutassák azt a szép szolgálatot, amit az emberek között végeznek. Hogy ilyen sokszínű lesz a program, már az is meghívó erejű. Természetesen kihasználjuk a média adta lehetőségeket, plébániáknak küldünk plakátokat, a városi tévében, városi újságokban fogjuk hirdetni az eseményt.
Tavaly a budapesti rendezvényen tizennyolcezren voltak a három nap alatt, hogyha néhány ezer ember részt vesz ezen a rendezvényen, akkor nagyon fogunk örülni. De számítunk a járókelőkre is, akik aznap szembesülnek azzal, hogy éppen valami rendezvény zajlik Miskolcon. Éppen ezért megyünk ki a köztérre, hogy megmutassuk azt az értéket, amit mi kincsként kaptunk Istentől és a mai világ „adok, hogy adj” szemléletét kicsit átformáljuk arra, hogy „adok, mert kaptam”.
Orosz Atanáz: Olyan előadásokat szervezünk, amelyek meggyőződésem szerint már a címük alapján is hívják és megmozgatják az embereket, nemcsak Miskolc városából, hanem a környékről is. Szép Cserehát címmel már-már válságba került csereháti falvaknak a jövőjéről, egy sajátos jövőképről akarunk beszélgetősátor programot szervezni. A gyermekvédelemben, állami, később egyházi gondozásba került fiatalok sorsáról külön előadások lesznek, a munkanélküliek nehézségeiről, valamint arról, hogy lélektanilag egy ilyen szituációt hogy lehet feldolgozni, hogy lehet kiutat keresni.
A Fáy András Görögkatolikus iskolában szeptember 12-én egy konferenciát rendeznek, amelynek mindketten házigazdái, ezen országos szinten elismert szakemberek vesznek részt.
Orosz Atanáz: Ma Miskolcon gyakran előfordul konferencia, ennek a kis minikonferenciának mégis van némi sajátossága: az, hogy a katolikus specialitást, a közgazdaság keresztény-katolikus szemléletét akarjuk bemutatni. Meg vagyunk győződve róla, hogy erre a régiónak nagyon nagy szüksége is van. Tehát nemcsak a nagy nevű szakembereket, hanem kifejezetten a keresztény közgazdaságtannak a szakembereit hívtuk, hogy a párbeszéd során világossá váljon, mi az, amit a katolikus Egyház most ebben a régióban, ebben a városban kínál és fölkínál azoknak, akik a gazdasági élet válságáért felelősek, akik a gazdasági élet folytatását tervezik. A görögkatolikus közgazdasági szakközépiskola egy nagy múltú intézmény örökségét hordozza tovább, de nekünk és a városnak is szüksége van arra, hogy valamilyen katolikus sajátossággal előálljunk.
A fiatalokat is erőteljesebben megszólítják, mint tavaly Budapesten.
Palánki Ferenc: Miskolcon és a környékén is akár a görögkatolikus egyház fenntartásában, akár az Egri Főegyházmegye fenntartásában nagyon sok iskola van, ezért gondoltunk arra, hogy ha eljönnek, fiatalos módon ők is ismerjék meg, hogy az Egyház nem egy távoli, életidegen valami, hanem nagyon is az emberek között élő közösség. Van mondanivalónk az embereknek, szeretnénk őket megszólítani azzal az örömmel, azzal a szeretettel, amit Krisztustól kaptunk.
Fotó: Thaler Tamás
Agonás Szonja/Magyar Kurír
|