Amikor befejeződik egy lelkigyakorlat, feltesszük magunknak a kérdést, esetleg mások is megkérdezik tőlünk: Milyen volt? Röviden így válaszolunk: jó , tartalmas, lélekemelő… Hogy mit rejtenek ezek a szavak? Mindenkinek mást és mást. Ha lelkileg megerősödve térünk haza, és új célokat tűzünk ki magunk elé, akkor értelmet kapnak a fent említett szavak, akkor gyümölcsözővé válik számunkra a lelkigyakorlat.

Hétvégén Demkó Balázs, egri szervezőlelkész gazdagított bennünket tudásával, értékes gondolataival és tapasztalataival. Nyitottság, határozott elképzelések, világos és tiszta gondolatok jellemezték a másfél napot, melyet az imádságos lelkület szőtt át. Köszönet érte!

 Balázs atya konkrét példákkal segített bennünket abban, hogyan erősíthetjük önmagunkban és a gyermekekben az Istenbe vetett hitet, reményt és szeretetet; és miként meríthetünk még a görögkatolikus egyházunk gyökereiből.

Hogy megerősödve fel tudjuk venni a harcot a Kísértővel szemben. Magunkra öltve Isten fegyverzetét: az igazság övét, a megigazulás páncélját, a békesség evangéliumának hirdetését, a hit pajzsát, az üdvösség sisakját és a lélek kardját. A harcban imádkozzunk kitartóan, ahogyan Szent Pál apostol is figyelmeztet az Efezusi levélben.

Kérjük az Istenszülő Szűz Mária és az összes szentek közbenjárását, és segítsük a ránk bízottakat, hogy a szellemi harcban ők győzedelmeskedjenek . Ha pedig előfordul, hogy a küzdelemben alul maradnak,a bűnt utasítsuk el és ne a gyermeket.

Sík Sándor: Ketten a Mesterrel (részlet)

Mikor az első csúcsra értem,
Verejtékes nap estelén,
Megkísértett a nagy Kísértő,
És egy világot tárt elém.
De a Mester szemembe nézett,
Szomorú szemmel, könnyesen,
S rajta kívül nem láttam semmit.
És követem.