Bekecs temploma a háborúban épült, 1944-ben szentelték fel. A szép külső csodálatos belsőt rejt a teljes festéssel és ikonosztázionnal. Szerencs ősi templomát Csejoszki Szabolcs atya mutatta be, aki több évig volt segédlelkész a Búza téren. Abaújszántón készítettük csoportképünket a felújított képállvány előtt. A városkában kis fesztiválra készültek, mi pedig a Gazdus család invitálását fogadtuk le. Megmutatták a szülői házat, kertet és pincét. Baskóra siettünk volna, de az út minősége miatt csak araszolni lehetett az Aranyosi-völgyben. Viszont a kicsiny közösség (a faluban mintegy százhatvanan laknak) kincsei csodálatosak voltak: a szépen kifestett templom, a miseruhák és élő-éltető hagyományok. Boldogkőváraljára épp az útviszonyok miatt már a tervezetthez képest késve érkeztünk. De nem késtük le az ezen a helyen oly aktuális „boldog”-ságra figyelmeztetést a parókus atya beszámolójában. Érdekessége a templomnak, hogy az ikonosztázion alapképei külön sorrendet követnek, kiemelve az eredeti képek egybetartozását. Mogyoróskára kapaszkodtunk fel, itt ötven-egynéhányan laknak. A Koseczki család meleg étellel várt minket, nagy meglepetés volt. A népi faragású baldachinos oltár mellett ékessége a templomnak a 17. század közepéről származó, Istenszülőt ábrázoló ikon, valamint egy hozzá tartozó konzolasztal. Az utolsó állomást szó szerint be kellett szorítani az időbe. Encs fiatal temploma a szent ősatyák tiszteletét hirdeti különleges képeivel.