Jeruzsálemi Szent Cirill: Müsztagógiai katekézis[1] (23. beszéd)

17. „És ne vígy minket a kísértésbe”, Uram. Talán arra tanít ezzel az Úr, hogy azt kérjük, egyáltalán ne kerüljünk próbatételre? És miért mondja akkor máshol: „Nem kipróbált ember, aki nem volt megkísértve” /Sir 34,10/. És ismét: „Tartsátok teljes örömnek azt, testvérek, amikor mindenféle kísértésbe juttok” /Jak 1,2/. A „kísértésbe jutni” csak nem azt jelenti, hogy „belemerülni a kísértésbe”? Mert a kísértés olyan, mint nehezen átszelhető sebes áradat. Akik nem süllyednek el a kísértésekben, azok kiváló úszók, és ezért nem húzza le őket. Akik azonban nem ilynek, és nekivágnak, azok elmerülnek. Példa rá Júdás, aki belement a kapzsiság kísértésébe, de nem tudott átevickélni rajta, hanem testileg és lelkileg is elmerült, megfulladt. Péter is belement a tagadás kísértésébe, de belemenve nem süllyedt el benne, hanem derekasan átúszta, és megerősödve került ki a kísértésből.

Hallgasd meg ismét máshonnan a szentek teljes karát, amely hálát ad a kísértésből való megszabadulásért. „Megvizsgáltál Uram, tűzön próbára tettél, amint tűzön próbálják ki az ezüstöt. Lépre vittél minket, szorongattatást raktál a nyakunkra. Embereket erőltettél a fejünkre. Átkeltünk tűzön és vízen, kivezettél minket a fellélegzésre” /Zsolt 65,10-12/. Látod, micsoda bizalom tölti el őket, hogy átmentek és nem estek csapdába? „És kivezettél minket a fellélegzésre”. Az, hogy a „fellélegzésre”, annyit jelent, mint kiragadni a kísértésből.

18. „De szabadíts meg a gonosztól”. Ha a „ne vígy minket kísértésbe” ugyanazt jelentette volna, mint egyáltalán próbatételre sem kerülni, akkor nem mondta volna: „De szabadíts meg a gonosztól”. Ám gonosz az ellenséges démon, könyörgünk azért, hogy megszabadítson tőle. Majd az ima befejeztével mondod: „Ámen”. Az „Ámen” annyit jelent, mint „úgy legyen”, amivel megpecsételed az Isten által tanított imádságot.

19. Ezek után ezt mondja a pap /püspök/: „A szent a szenteknek”. A szent a felajánlott adományokat jelenti, amely magába fogadta a Szent Lélek leszállását. Mi is szentek vagyunk, mert a Szent Lélekre méltattunk. A szent dolgok tehát megfelelnek a szent egyéneknek. Majd mondjátok ti: „Egy a Szent, egy az Úr, Jézus Krisztus”. Mert valóban egy a Szent, az, aki természeténél fogva szent. Mert mi, ha szentek is vagyunk, nem természetünknél fogva, hanem a részesedés által, az aszkézis révén, az ima segítségével.

20. Utána halljátok, hogy a zsoltározó isteni dallammal hív titeket a szent misztériumokban való részvételre, és így szól: „Ízleljétek és lássátok, mily jó az Úr!” /Zsolt 33,9/.  Ne a testi ínyetekkel ítéljetek, hanem a megingathatatlan hittel. Mert amikor ízlelitek, nem kenyeret és bort ízleltek, hanem Krisztus testének és vérének képmását.

21. Amikor odajárulsz, ne kinyitott tenyérrel és szétfeszített ujjakkal jöjj, hanem bal tenyered legyen jobb tenyered trónja, így fogadja az eljövendő Királyt, és tenyered hajlatába fogadd, vedd Krisztus testét, rámondva az „Áment”. Elővigyázattal szenteld meg a szent test hozzáérintésével szemedet, ügyelj rá, nehogy valamennyi is elmorzsolódjon belőle, az olyan, mintha saját testrészedet károsítanád meg. Mondd meg nekem: ha valaki aranyport adna neked, nem tartanád-e igen óvatosan, nehogy valami is elvesszen belőle, és megkárosodj? Hát, akkor nem fogsz-e még sokkal jobban vigyázni, hogy még egy szemernyi se essen el belőle, ami aranynál és drágaköveknél is értékesebb?

22. Miután részesültél Krisztus testében, járulj vérének kelyhéhez. Kezedet ne nyújtsd magasba, ellenkezőleg, hajolj meg, és hódolattal, térdet hajtva mondd az „Áment”, szenteld meg magadat, amikor Krisztus vérét veszed. Amíg ajkaid nedvesek, ujjaiddal érintsd meg, és utána érintsd meg vele szemedet, homlokodat, és többi érzékszervedet. Ezután várd meg az imát, és adj hálát Istennek, aki ily nagy misztériumokra méltatott téged.

23. Hamisítatlanul őrizzétek meg ezeket a hagyományokat, és őrizzétek meg magatokat úgy, hogy el ne szakadjatok tőlük. Ne szakítsátok ki magatokat a részességből. A bűn szennye miatt ne fosszátok magatokat ezektől a szent és szellemi misztériumoktól.

„A békesség Istene szenteljen meg titeket teljesen, egészen, őrződjék egész testetek és lelketek és szellemetek Urunk, Jézus Krisztus eljövetelére” /1.Tesz 5,23/. Neki legyen dicsőség mindörökké. Ámen.

Szent atyáink imái által, Úr Jézus Krisztus könyörülj rajtunk! Amen.