Nagyböjt harmincötödik napján
Dikérion 2014.04.06. 07:20
Jeruzsálemi Szent Cirill: Müsztagógiai katekézis[1] (20. beszéd)
[1] Fordította: Vanyó László. Ókeresztény Írók (Szerk. Perendy László). 19. kötet. Jeruzsálemi Szent Kürillosz összesművei. Szent István Társulat, Budapest, 2006 332-336. o
4. Ezek után az isteni keresztség szent kútjához vezettek benneteket kézen fogva, ahogyan Krisztus is a keresztről az előttünk levő sírba került. Mindegyikteknek feltették a kérdést, hogy hisztek-e az Atya, a Fiú és a Szent Lélek nevében. Ti letettétek az üdvös hitvallást, és alámerültetek háromszor a vízbe, és ismét felmerültetek onnan, és ekkor a szimbólummal céloztatok Krisztus háromnapos eltemetésére. Mert ahogyan Üdvözítőnk három napot és három éjjelt töltött el a föld szívében /vö. Mt 12,40/, úgy utánoztátok ti is az első felmerüléskor Krisztus első földben eltöltött napját, az alámerüléssel pedig az éjszakáját. Mert ahogyan az ember éjszaka nem lát, nappal azonban a világosságban jár, ugyanígy az alámerülésnél ti sem láttatok semmit, ahogyan éjszaka sem láttok, felmerülésetekkor azonban ugyanazt találjátok, mint nappal. És egyszerre meghaltok és születtek, és ez az üdvös víz válik sírotokká és anyátokká. Ahogyan más vonatkozásban mondta Salamon, az illik rátok is: „Van ideje a születésnek, van ideje a meghalásnak” /Préd 3,2/.
Rátok fordítva áll: amikor meghaltok, akkor születtek. Egyazon időpillanat hozza létre mindkettőt. A ti születésetek egybeesik halálotokkal.
5. Ó, mily különös és csodálatos dolog! Nem valósággal halunk meg, nem valósággal temetnek el, nem is valósággal keresztre feszítettként támadunk fel, hanem a képben történik az utánzás, de az üdvösség valóságos. Krisztus valósággal keresztre feszítették, és valóságosan eltemették, és valóban feltámadt! Mi mindezeket ajándékba kapjuk, hogy szenvedésének utánzása által az Ő részesei legyünk, valóságban nyerjük el az üdvösséget. Ó, mily túláradó emberszeretet! Krisztus szeplőtelen kezébe szegeket vertek, és fájt neki, ő pedig fájdalom nélkül és kín nélkül ajándékozza nekem a részesedés által az üdvösséget.
6. Ám senki se gondolja, hogy a keresztség csak a bűnök bocsánata és a fogadott fiúság kegyelmének elnyerése, mint ahogyan János keresztsége is csak a bűnbocsánatot eredményezte. Ezzel szemben nagyon jól tudjuk, hogy megtisztulás a bűnöktől, és a Szent Lélek ajándékainak megadása is, mint ahogyan Krisztus szenvedéseinek képmása is. Hiszen ezért mondta az imént Pál is, amikor felkiáltott: „Vagy nem tudjátok, hogy akik Krisztus Jézusra megkeresztelkedtetek, az Ő halálára keresztelkedtetek meg? A keresztség által vele együtt eltemetkeztünk” /Róm 6,3-4/. Mert ezeket talán olyanoknak mondta, akik esetleg úgy fogták fel, hogy a keresztség meghozza a bűnbocsánatot és a fiúvá fogadást, de az utánzás által nem részesít Krisztus valóságos szenvedéseiben.
7. Teljes világossággal kiáltotta ezért Pál, hogy megtanuljuk: mindazt, amit Krisztus elviselt, értünk és a mi üdvösségünkért valóságosan és nem csupán látszatra szenvedte el. Mi is részesei leszünk az Ő szenvedéseinek: „Mert ha egybenőttünk vele halálának hasonlóságában, akkor egybenövünk vele feltámadásában is” /Róm 6,5/. Mily szép ez az „egybenőttünk”! Mert itt ültetődik el az igazi szőlőtő /vö. Jn 15,1-8/, és mi a keresztség részessége által halálával „egybenőttünk” vele. Nagy figyelmet szentelj az apostol szavainak! Mert nem azt mondta, „ha egybenőttünk vele halálában”, hanem azt, hogy „halálának hasonlóságában”. Krisztus esetében a halál valóságos, mert a testtől elvált a lélek, és valóságos az eltemetés. Tiszta gyolcsba csavarták az ő szent testét. És vele mindez valósággal megtörtént. Nálunk mindez halálának és szenvedéseinek hasonlósága. Ez azonban nem pusztán hasonlósága az üdvösségnek, hanem valósága.
8. Ezekről most kielégítő tanítást kaptatok. Tartsátok emlékezetetekben, kérlek titeket, hogy én is méltatlan, mondhassam rólatok: Szeretlek benneteket, mert mindenkor emlékeztetek rám, és a hagyományokat, amelyeket átadtam nektek, megtartottátok /vö. 1.Kor 11,2/. Hatalmas az Isten, aki titeket, mint halottaiból életre keltettetek /vö. Róm 6,13/ ide állított, aki arra is képessé tehet benneteket, hogy az élet újdonságában járjatok /vö. Róm 6,4/, hogy neki legyen dicsőség, hatalom, most és mindörökké. Ámen.
Szent atyáink imái által, Úr Jézus Krisztus könyörülj rajtunk! Amen.
|