Ennek a három hétnek a célja, hogy segítsen megfelelő lelki hangulatba kerülnünk, mielőtt elkezdjük a Nagyböjtöt. Az evangéliumi üzenetek előre visznek alapvető lelki állapot felé.

Az elsőben kiemeljük az alázatot, amely nélkül minden szellemi erőfeszítés hatástalan. A második vasárnap eszünkbe jut, hogy nagy szükségünk van a bűnbánatra, mert Isten gyermeke vagyok, akit nagyon szeret, és bármikor visszatérhetek hozzá, még ha el is tékozoltam ezt a szeretetet. És az utolsó vasárnap eszünkbe jut életünknek végső szakasza, amikor meg kell jelennünk Krisztus félelmetes ítélőszéke előtt, és rádöbbennünk, hogy rászorulunk a szeretet aktivitására.

Minden évben visszatérünk ezekhez az alapelvekhez. Tudjuk, hogy nem könnyű, de el kell végezni lelki életünk karbantartását, hogy a világosság és igazság fiai tudjunk maradni. Az Egyház nagy szeretettel és szelíden hív bennünket, hogy újból és újból halljuk Krisztus hangját, mert Ő az élet útja. Bármelyik gondolat is vezet bennünket, gazdagabbá és aktívabbá teszi Isten iránti hitünket. Ezeknek a vasárnapoknak átjön az üzenete, hogy Isten szeret minket. Olyan nagy az Ő szeretete, hogy távoli horizonton is éjjel-nappal keres bennünket, akik eltévedtünk. Isten emberként jön közénk, és minél inkább szeretjük az embert, annál jobban megismerjük Istent, és közelebb kerülünk hozzá.

Pacsai János parókus