- Hogy vagy?

Köszönöm szépen jól vagyok. Körülbelül egy hónapja itthon tartózkodom, mert az utolsó kezelés alatt  nyaki tályog alakult ki nálam sajnos. Így még meg kell várni hogy teljesen meggyógyuljon, azt követően tudják kezdeni a negyedik kezelést. Itthon azonban nagyon jól érzem magam, próbálom hasznosan tölteni az időt, így sokat olvasok meg persze nyomon követem a világ sport eseményeit.

- Már akkor akartam egy beszélgetést, mikor először olvastam, hogy Rakackival kezdődik a DVTK kezdője. Izgultál az első meccs előtt?

Persze izgultam. Azonban csapattársaim és a kapusedzőm Veréb György végig csak bíztattak meccs előtt. Próbáltam úgy felfogni, hogy ez egy ajándék, hogy én ilyen fiatalon bemutatkozhatok az nb1-ben.

Meccs előtt sokat imádkoztam is. Hála Istennek, amikor elkezdődött a meccs már nem izgultam, inkább

Megtiszteltetésnek éreztem, hogy ennyi ember előtt szerepelhetek.

- Egy laikusnak, de talán még azoknak is, akik megfordultak a labdarúgás körül, nem ez tűnik a legalkalmasabb közegnek a katolikus hit büszke vállalására, és a keresztény értékek képviselésére. Volt bármilyen negatív tapasztalatod a hited miatt? Vagy esetleg épp az ellenkezője?

Soha nem volt negatív élményem a vallásommal kapcsolatban.  Sőt! Többször kérdezgettek a vallásom felől a csapattársak, én pedig szívesen válaszoltam nekik.

- Mit terveztél érettségi után? Továbbtanulás, vagy csak foci, esetleg mindkettő együtt?

Mindkettőt együtt terveztem. Persze akkor még nem tudtam, hogy felvesznek-e az egyetemre. Hála Istennek az érettségim sikeres lett, így felvételt nyertem a Miskolci  Egyetem Gépészmérnöki karára.

Tudtam, hogy a focit nem lehet nyugdíjas koromig csinálni, kell, hogy legyen mellette diplomám, ezért  döntöttem így szüleimmel.

- Az utóbbi hónapokban a médiában nagyon sokat olvashattunk, hallhattunk feléd irányuló gesztusokról, a Fradi szurkolótáborától, a Barcelonától, a Deportivótól, Neuertől, a Hooliganstől stb. Melyiknek örültél a legjobban?

Minden felém irányuló gesztusnak nagyon örültem. Sokat jelent számomra hogy ennyien mellettem állnak egy ilyen súlyos betegségben. Ez sok erőt ad számomra. Nem tudnék kiemelni egyet sem

hiszen mindegyik ajándék ugyan azt az üzenetet hordozza magában hogy meggyógyuljak.

- Azt tudtad, hogy az egyik kereskedelmi TV híradójában édesapád neve alá az volt írva, hogy Bence édesanyja?

Erről csak hallottam apáékkal csak mosolyogtunk rajta. Biztos véletlenül elírták.

- Hogy fogadták a csapattársaid a betegséged hírét?

Biztos mindenki megdöbbent betegségemnek híre hallatán. Hiszen nagyon fiatal vagyok és tavasszal sikerült bemutatkoznom az nb1-ben. Betegségem kezdete óta nagyon segítőkészek, többször voltak bent a kórházban meglátogatni és mindig bíztatnak és mondják nekem, hogy várnak vissza a csapatba.

- Mennyit segít az, hogy vallásos családban élsz, és szoros kapcsolatod van az egyházzal és így Istennel?

Nagyon sokat segít számomra. Sokat szoktunk imádkozni, hogy a Jóisten segítsen meg a betegségben, és hogy segítsen meggyógyulni. Valamint tudom, hogy nagyon sokan imádkoznak értem és ez is sok erőt nyújt számomra. Szeretném megköszönni, hogy ennyien imádkoznak értem.

- A Fradi szurkolók egy „Rakaczki, jövőre neked rúgjuk a gólokat!” transzparenssel üzentek neked. Fogsz még az NB1-ben védeni?

Igen szeretnék védeni az nb1-ben és teljesüljön a Fradi szurkolók kívánsága!