Három főpap ünnepe Január 30.
Polgári László sajópálfalai parókus 2013.01.30. 07:04
A három püspök, háromféle egyéniség volt. Nagy szent Bazil – bár kimagasló teológiai, tudományos munkássága is, mégis mint aszkéta, mint lelki ember volt legnagyobb hatással korára, követőire. Sok böjtölés, imádságban átvirrasztott éjszakák formálták, erősítették hitét, segítették, hogy mindig világosan lássa az igazat és a jót.
Aranyszájú Szent Jánostól sem állt távolt a böjt, az ima, és a teológia összefüggésein való gondolkodás, őt mégis sokkal inkább, mint gyakorló lelkipásztort ismerjük. Nagyszerűen tudta átadni prédikációiban a hit igazságait híveinek. Innen kapta a nevét is. De nagyon jó szervező is volt. Konstantinápoly főpüspökeként megszervezte az iskolákat, az ispotályokat, vagyis a kórházakat. rendet rakott a szerzetesek között. Szervezetté, és így hatékonyabbá tette az egyház életét, munkáját.
Nazianzi Szent Gergely mindezeken túl, mint költő jeleskedett. Sztichiráink, ünnepeink tropárjai jelzik, hogy mennyire sikerült megragadnia a lényeget. A művész, a költő érzékeny lelkületével sokat kellett küszködnie egész életében.
A hagyomány szerint vita volt haláluk után, hogy melyikük a nagyobb az Isten előtt, melyiküknek jár a nagyobb tisztelet itt a földön. ekkor jelentek meg álmukban a vitatkozóknak, kijelentvén, hogy Isten előtt ők mindannyian egyformák. Így alakult ki ez a mai ünnep, jelezvén a szentek Isten előtti egyenlőségét azzal is, hogy egy napon ünnepeljük őket.
Amiben nagyon hasonlítanak: a hitük és az életük összhangban volt. A hitük irányította szavaikat és tetteiket. Így lehettek világítók, akiknek láthatták az emberek jótetteiket, de azt is, hogy ezek hitükből fakadnak. Így nem őket, hanem az Istent dicsőítették, őket látva.
Ők is másoktól tanulták, vették a hitet. Mi pedig – bár időben sokkal előttünk jártak – tőlük. Egymás hitére épülünk, így erősödik az egyház. Ha mi hitelesek leszünk, gyermekeink és unokáink hite is sugárzóbbá, vonzóbbá válik majd. Ha fél keresztényként, féligazságokat tanítunk és tartunk helyesnek, gyengül általunk az egyház.
Hogyan lehetünk hitelesek? Milyen eszközei vannak a hiteles kereszténnyé válásnak? Hogyan lehetünk világító gyertyái korunknak? A zsidókhoz írt levél segít:
1) Ne hagyjátok, hogy félre vezessenek benneteket! – Egy i-betű, egy vesszőcske se vesszen el a teljes igazságból, amikor megvalljuk és megtartjuk azt. A szekták hibája, hogy válogattak: ami tetszik, megtartom, ami nem azt nem. Az atyák nagysága a teljes hit megvallásában és megtartásában van.
2) Menjünk ki hozzá a táboron kívülre és vállaljuk gyalázatát!- Ahogyan Krisztusnak sem volt, nekünk sincs itt maradandó hazánk. Az atyák imával és böjttel szüntelen tudatosították, hogy csak átutazóban vagyunk itt. Így tudták elkerülni, hogy véglegesen akarjanak berendezkedni. A hontalanság a keresztény ember állapota. Vállaljuk ezt mi is.
3) Mutassuk be Istennek a dicséret áldozatát! – minden nap imádkozzunk szüntelenül. Az atyák nagy erőssége a szakadatlan ima volt. Ez tette lehetővé, hogy szüntelenül Istenre figyelve, ne tévesszék el a helyes irányt. Ma sincs ez másként. Imádkozva tudunk csak jól tájékozódni.
4) A jótékonyságról és az adakozásról se feledkezzetek el! – Mindhárman másokért éltek. Szétosztva mindenüket, másokat gazdagítottak és lettek ők is a mennyben gazdagok.
Az általuk írt liturgiákat, imákat énekeljük, imádkozzuk ma is. Közel 1700 év távlatából sem járt el felettük az idő, mert mély hittel és tiszta szívvel születtek. Nem kellett átírni azokat, mert nem a maguk igazságát, hanem Isten igazságát fogalmazták meg bennük. Ezt keresve, ehhez igazodva tudunk mi is megmaradni itt, naggyá nőni odaát.
|