A mózesi törvény szerint az elsőszülött fiúé a telek teljesen és az ingóságok kétharmada. Úgy látszik, az illető semmit sem akart adni testvérének. Jézus nem vállalja a bíró szerepét. Helyette a vagyon túlértékelésének veszélyéről mond példabeszédet.

            Mi az alaphelyzet? Valami nagyon jó történik. Bőséges termést hoz a föld. Több van, mint ami szükséges. A gazdag ember tervezni kezd. Ez is jó. Sem a jólétet, sem a tervszerű gazdálkodást nem ítéli el sehol sem Jézus. Nem veti meg a vagyont, a tulajdont. Isten nem ünneprontó. Jónak teremtette a dolgokat, és az embernek adta, hogy a jóra használja azokat. Nem ezzel van baj.

            A zsoltáros írja: „Ezren hullnak el bal kezed felől és tízezren jobbod felől.” A bal kéz felől jövő kísértések a szükség helyzetei: bánat, nyomor, betegség, valaminek a hiánya. A jobb kéz felől érkező kísértések a jólét kísértései: gazdagság, hatalom, szépség, erő… Ezek tízszer annyi embert sodornak el Istentől, mint a bal kéz felőliek.

            Esztelen! – ilyet nem mond Jézus ok nélkül. Nem az a baj, hogy gondoskodni akarsz a jövőről. Az, hogy az eszközt, céllá teszed. Rossz a számítás alapképlete. A legfontosabb tényezőt, az Istent, az élet értelmét hagyja ki, helyettesíti be mulandóval. „Birtokolok, tehát vagyok!” – alakul át a Gondolkodom… Szeretek… kezdetű szállóige. S valóban így is mér mai közéletünk: minél többet birtokol valaki, annál nagyobb értékű sokak szemében.

            Nem nagyobb emberség, hanem nagyobb feszültség születik ebből a logikából, abból, amikor a pénz, vagy a hatalom kerül az Isten helyére. Ebből fakad az irigység, rosszindulat, harag, kapzsiság… Tolsztoj novellájában az ördög a szegény embernek megígéri, hogy annyi földet ad neki, amennyit napszálltáig körbe tud járni. Elindul, egyre nagyobbat kezd bekeríteni. Még azt is… Megy le a nap, fáradt, futni kezd, hogy odaérjen, ahonnan elindult. Kimerül, összeesik, meghal. Az ördög gúnyos mosolya: Elég lesz neked az a kétszer egy méter, amelybe eltemetnek. Ettől akarja megmenteni a világ régi és mai gazdagjait, minket, Jézus.

            Az ember több mint a pénze. Szeretni érdek nélkül = anyaság, házastársi szeretet. A közösség szeretetéből születik a hazaszeretet. A munka szeretetéből a hivatás. Ahol a pénz mögött nincs szeretet és hit, ott az ember deformálódik, elembertelenedik, önzővé válik és megeszi, feléli jövőjét. Figyeljük meg a gazdag alapszavait: Van már elég… pihenj… élvezd az életet. Ezek a jóléti erkölcs sarokszavai. Minden második reklámból visszaköszön valamelyik: biztonság, pihenés, élvezet. 15 éve nagy változások kezdődtek. Föld vissza, nagy léptékű gyarapodás. Hány ember ismételte meg az iménti szavakat? …

            Milyen tervet készíthetett volna még a gazdag? Szétosztom a felesleget a szegényeknek… Ruhát, cipőt veszek annak, akinek nincs. Iskola, kórház… Mit tegyek? Mai is, bennünk is felmerülő kérdés. Vagy azért, mert sok mindenünk van, vagy azért mert sok időnk van. Válasz?  Légy áldás másoknak. Mert értük van pénzed, időd, egészséged… Jó napot! Szép napot! – szoktunk kívánni egymásnak. Magától nem lesz az. Mindenkinek hozzá kell tenni Isten napjához a maga mosolyát, munkáját. Attól lesz jó és szép.

Dufni Mihály gazdagságának forrása nagyon érdekes. Ő maga írta le. USA-ba megy az itthoni nyomor elől. Szelíd, segítőkész. Szállodában szobainas lesz. Neki osztják a legrigolyásabb vendégeket. Egy visszatérő, rettegetten hisztis hölgyet hosszú időn át türelmesen szolgál. Sok megalázással, ugrálással telnek a hosszú napok. A hölgy végre elmegy. Még csak borravalót sem ad neki. A többiek kinevetik. Pár hét múlva több száz dollárt küld neki a hölgy. S mivel senki nem volt hozzá olyan szelíd, mint ez a fiatalember, őrá hagyja a vagyonát.

            Légy gazdag! Gazdag az, aki nem felejti, hogy „minden jó adomány, minden tökéletes ajándék felülről van…” Légy gazdag Istenben, szeretetben, emberségben. S ha ezekben gazdag vagy, bátran gazdagodhatsz pénzben is. Mire vigyázz? Hogy a vagyonod, testi erőd, szépséged, tudásod, hatalmad meg ne előzze a hitedet.

            Kedves történet az európai utazóról, hogy gyorsan akart átkelni a sivatagon, azért állandóan hajszolta a teherhordóit. Két napig meneteltek is szó nélkül hajnaltól késő estig. Harmadik nap, amikor az utazó kijött a sátrából, nem látott semmi készülődést. Mindenki a sátra előtt ült, mozdulatlanul. Hívatta a vezetőt. Mit csinálnak ezek? Miért nem indulnak? – kérdezte. A válasz rövid volt: Megvárják, amíg utoléri őket a lelkük!

            Nagyon gyors a fejlődés körülöttünk. Nemcsak vagyonban gyarapodunk gyorsan, hanem technikában, tudásban is. Lélek nélkül, Isten nélkül azonban irányíthatatlanná, embertelenné válik a világ, az élet. Mindennap álljunk meg az imádság idejére. Vasárnap a szent Liturgiára, rendszeresen lelkigyakorlatra, bibliaolvasásra, hogy Istennel tudjunk bánni nagy tudásunkkal, szépségünkkel, erőnkkel, hatalmunkkal. Hiszen tőle kaptuk azokat. S az eredmény: aggódó gond helyett vágyódó keresés, és sok örömteli találkozás.