Az indulás helyszíne volt egyedül bizonytalan, de Edelény illetve Marincsák László atya segítsége eldöntötte, hogy honnan induljunk. A hová már nem volt kétséges.
Különleges helyszín Sajópálfala, talán azért is, mert keveset tudunk róla, mégis új lelki bölcsőnkké válhat, egy új szívvé, amely összefoghatja és elindíthatja az Exarchatus lelki útját. Fogódzó pont lehet, egy új lelki magunkra találás helye.
Pénteken délután az imaóra elvégzése után több mint hatvan fő - több mint 20 egyházközségből - indult papjai kíséretével az edelényi templomból, hogy áldást kapjon, az új tanév kezdéséhez. A menet az ifjúsági gyalogos zarándoklat mintájára, hangosítással, szervezett keretek között, énekelve imádkozva vitte a szívét és lelkét a kegyelem helyére. Útközben a főpásztori buzdítás sem maradt el, nem beszélve a fogadó települések vendégszeretetéről. Borsodszirák, Boldva, Sajóecseg és Sajóvámos már nem egyszerűen településnevek, hanem templomok, közösségek, imádkozó és segítő emberek testet öltött emlékei.
A fáklyás vonulás Vámostól Pálfaláig különleges fénnyel világított.
Hálás vagyok az atyáknak, hogy merték ránk bízni a legértékesebb kincsüket, a fiatal lelkeket egy különleges tanévkezdés elindításához.