Hívott az ismeretlen, az új tanulása, amiben nem volt hiány. Azontúl, hogy kezdőként ismerkedtünk az evezéssel, kihívást jelentett a 16-23 év közötti fiatalok együttes táborozása is. Az elsőt a ki nem került ágakkal való találkozás, s váratlan vízbe csobbanás, a másodikat egymás szokásainak és nyelvének ismergetése kísérte. Marincsák atya elmélkedést segítő gondolataiban az ószövetség „vizes” eseményeit vette alapul, s így hívott bennünket nemcsak a vízen való átkelésre, hanem értékeink, hiányosságaink, s lehetőségeink meglátására. A Jordán vizétől megtisztuló Naámán a bennünket is tisztára mosó keresztvizet juttatta eszünkbe, amelyre a hit éve közeledtével egyre felelősebben kell gondolnunk.

„Főhadiszállásunk” Kölcse határában volt. Ez a Hajdúdorogi Egyházmegye legkisebb parókiája, de annál nagyobb figyelmet és szeretetet kaptunk az ott élő hívektől. Köszönet ezért nekik, s hála a jó szándékot mindenkiben felébreszteni akaró Istennek, aki megajándékozott szeretetének számos jelével.