Makkai László atya, a kollégium igazgatója arra kérte püspök atyát, hogy beszéljen az életéről, diákéveiről, fiatalságáról, valamint arról, miként jutott el püspökségéig.

            Fülöp püspök atya megnyílt a fiatalok előtt. Őszintén feltárta előttük az életét, mesélt arról, hogy miként döbbent rá hivatására, hogyan élte ezt meg, miként fogadta a környezete. Mint minden mai fiatalnak, neki is nehéz döntéseket kellett meghoznia, melyek sokszor lemondásokkal jártak. Az Úr azonban elég erőt adott ahhoz, hogy leküzdhesse az előtte álló akadályokat, hogy képes legyen az elé állított feladatokat ellátni úgy, hogy az számára örömet is okozzon. Püspök atya elmondta, hogy tisztában van azzal, mennyire nehéz egy mai fiatalnak megtalálnia a helyét, az életének értelmét. Ez rengeteg lelki vívódással, szorongással jár. Tudja, hiszen ő is átélte ezeket. Azonban volt egy iránytű, mely mindig jó irányba terelte. Azt tanácsolta a kollégistáknak is, hogy higgyenek és imádkozzanak, hiszen az Úr maga az iránytű. Mindig készen állhatunk az új lehetőségek felismeréséhez, a ránk bízott feladatok megoldásához. Az iránytű a boldogság felé utat mutatja.

            Fülöp püspök atya azonnal megtalálta a közös hangot a hallgatókkal. Élettörténete, tanúságtétele mindannyiuk számára nagyszerű példa lehet. Megerősíti őket hitükben, s abban, hogy képesek megtalálni helyüket ebben a nagy világban.

            A lelkigyakorlat után püspök atyának lehetősége nyílt arra, hogy a Görögkatolikus Cigány Szakkollégium hallgatóival közelebbről is megismerkedjen. A közös teázás alatt mindenki bemutatkozott, mesélt magáról, a szakkollégiumi életéről. Majd püspök atyával a cigánypasztorációról beszélgettek, az eddigi sikerekről, a jövőről, tervekről, ötletekről.

            Ezen a keddi estén valószínűleg minden kollégista kapott valamit. Egy lökést, biztatást vagy megerősítést. Köszönet Kocsis Fülöp püspök atyának!

Fényképek