Az Isten ajándékozza magát, nem meghódítatja magát, nem jár nekünk, hanem szeretetből ajándékozza magát. Meg sem születtem, már kétezer évvel ezelőtt odaajándékozta magát a világnak és most ezen a karácsonyon nekem adja magát.

Boldog készület, amikor lelassítom az idő pergését azzal, hogy csendet teremtek magam körül, esténként az evangéliumot tanulmányozom, családommal imádkozom, gyertyát gyújtok, gyakrabban látogatom a templomot, kisöpröm életemből a szemetet, feldíszítem otthonomat.

Mindez csak következménye annak, hogy Isten megérintette szívemet és felébredtem álmomból, Istenre találtam, vágyakozom utána, mert megértettem, hogy Ő a legfontosabb számomra. Ha Ő életem közepe, ha belül nála időzöm, akkor jobb házastárs, jobb szülő, jobb pap leszek – belül Istennel vagyok – kifelé embertársaimat szolgálom, az ő boldogságukat. Akkor majd senki nem tud a lelki nyugalmamból kizökkenteni. Karácsonykor Isten és ember egymásra talál. A békesség Istene, az irgalmasság Atyja közeledik. Ez a nagy találkozás változtatja meg az életemet. Életem közepe hiányzik, de most, hogy Isten ajándékozza magát, kész vagyok befogadni, hogy teljes legyen az életem, hogy egészséges legyek, egész, gömbölyű legyen az életem, mint a karácsonyfa legszebb dísze.

Életem közepe hiányzott, de most születik bennem az új, krisztusi élet. A béke Fejedelme helyett foglal bennem. Helyett készítek neki, hogy növekedni tudjon bennem. Gyönyörű ajándék: az Isten adja önmagát, hogy örömteli, boldog életet tudjak élni. Velünk az Isten!

De addig is, most először álljak meg és dicsőítsem Istent és siessek eléje az erények gyakorlásával – főleg az imádság és a szeretet erényeinek gyakorlásával: „Krisztus születik, dicsőítsétek! Krisztus a mennyből jön mennyetek elébe!…” Így lesz a gyönyörű ajándékból boldog karácsony!

Sajószentpéter, 2011 karácsonyán

Krisztus születik! Dicsőítsétek!