Pünkösd Szuhakállóban
Csiszárik Jánosné 2011.06.15. 22:00
![](portal/exarchatus/image/news/1308168234.jpg)
„Néha úgy érzem, hogy ez szép nap volt, bár semmi különös nem esett.
Köszönd te is a pillanatot, melyben igaz magaddal voltál azonos, de méginkább ha mások közt lehettél példa."
(Keresztury Dezső: Örömeink)
Különleges búcsú volt ez a mostani. Felelevenítettük a processzió ősi hagyományát. Talán már csak nagyszüleink emlékeznek erre a szép görögkatolikus szokásra, amikor templomi zászlókkal, kegyképpel vonultak a búcsújárók az ünnepi szentmise helyszíne felé.
Az idén Polyák Péter esperes úr és a mucsonyi görögkatolikus testvérek jóvoltából felelevenedett ez a hagyomány.
Az ünnepi Szent Liturgiát Pacsai János sajószentpéteri kerületi esperes úr vezetésével Polyák Péter, esperes úr, Dr. Janka Gábor és Szarka József konzultor urak végezték.
Az ünnepi szentbeszédet Marincsák László edelényi parókus úr mondta.
Beszédében szólt arról, hogy Mit jelent nekünk a Szentlélek? Milyen életet jelent bennünk a Lélek? Jézus Krisztus azért küldi, a Szentlelket, hogy elvezessen bennünket a teljes igazságra.
A Szentlélek legfőbb gyümölcse a szeretet. Ez oly annyira értékes ajándéka Szentléleknek, hogy az egyházon belül, egyenesen két hierarchiáról beszélhetünk. Egyrészt a püspökökéről, akik Róma püspökének vezetése alatt tömörülnek, és őrzik a kinyilatkoztatás igazságát, őrzik és kiszolgáltatják a szentségeket, olykor a papokon keresztül, olykor direkt módon, és van egy másik hierarchia, ez pedig a szereteté. A szeretetben élő embereké, akiknek az életében a szeretet olykor, alig-alig látszik, de mégis nem kevésbé hatékony, mint az előző hierarchiának a ténykedése.
Természetesen ezt a két hierarchiát nem lehet elválasztani egymástól. Életünkben sem szabad szembeállítani egymással.
A ma embere útkeresése során sajnos nem sóvárog a Szentlélek után. Mit tehetünk ennek megváltoztatása érdekében?
Legyen az életünk példa!
Beszédének befejező részében arról szólt: engedjük, hogy a mindent betöltő Lélek újra és újra lakást vegyen bennünk, a jelenléte megerősödjön bensőnkben, engedjük az ő megszentelő tevékenységét az életünkbe!
Ha ez valóban így történik, akkor eleget teszünk annak, amit a keresztény felelősségérzet mond nekünk, illetve méltó tisztelet lesz azoknak a személyeknek, akik annak idején a szuhakállói egyházközségben e templomot a Szentléleknek, az éltető Léleknek a tiszteletére szentelték föl.
A Szent Liturgiát ünnepi körmenet, himnuszok és éltetések zárták.
Fényképalbum
|