Már nem emlékszem a pontos tárgyra, amiről a reklám szólt, de hasznos lehetett az biztos, mert többször is visszakérdezett a hallgató, hogy soha ne felejtse el. Vannak olyan dolgok, amelyeket valóban nem érdemes elfelejteni, Na nem azért, hogy meg kelljen vásárolni és egy cégnek vagy egy gyárnak növeljük a bevételét, hanem azért mert olyan megfoghatatlan érzésről van szó, amelyért érdemes felkelni, mert szépíti, értékesebbé teszi a sokszor bezárkózott Énünket. Itt most éppen a Többlet Énről egy közösségről van szó. Emberek együtt, gondokat, nehézségeket félretéve képviselik, vagy kimondatlanul is mondják: közösség, találkozás, ismerkedés nélkül sokkal magányosabbak vagyunk. Vannak programok, amelyek éppen abban segítenek, hogy megkönnyítsék az amúgy igen sok problémát felvető szabadidő eltöltésének kérdését. Mi is a szabad idő? Mitől szabad és mitől kötött valami? Igen nehéz filozófiai kérdés föltevés, a válasz kibogozása napokig eltarthat. Anno a Magyar Néphadseregben kiváló megoldást találtak ki a probléma feloldására, nevezetesen az irányított szabadidő fogalmát. Ezt nem szívesen védem meg, illetve nem kommentálnám, de érinti a lényeget. Nekünk ebből talán az raktározható el, hogy  merjük rábízni magunkat a lelki atyák programterveire, mert valószínű, hogy nem járunk rosszul. Ezzel a gondolat fűzérrel szeretném megköszönni az együtt eltöltött órákat azoknak, akik részt vettek az első Szent Mihály napi Görög katolikus batyus bálon Miskolcon november 6-án, ahol többnyire a Borsod-Abaúj-Zemplén megye görögkatolikus egyházközségei vettek részt. Huszonkét közösségből 430 fő bálozott, beszélgetett, ismerkedett az igen színvonalas körülményeket nyújtó ITC Székházban. A hely még jó néhány száz fővel több vendéget is elbír, így bátran buzdítok mindenkit arra, hogy jövőre, ugyan ekkor, ugyan itt…