|
Tavasz Bekecsen
Megmutatok néhány fényképet. Ma ezeket nézegetve kerekedett jókedvem!
Hogyan is telt 2010 tavasza Bekecsen?
A teljesség igénye nélkül:
Olyan elmélkedéseket tartott templomunkban Moldván Tibi atya, hogy aki elfoglaltságai miatt csak kevés szertartáson vehetett részt a böjt folyamán, az is rá tudott hangolódni a nagyheti és húsvéti eseményekre.
Remekbe szabott, erős hangú kereplőt vásároltunk. A nagypénteki körmenetet ez „kísérte”. A monoton hangba belevegyült valami különleges várakozás is: ennek hamarosan vége szakad és szomorúságunk örömre változik!
A sötétben egyetlen gyertyáról gyújtottuk sajátjainkat, mert papunk énekkel bíztatott: „Jertek, merítsetek fényt…!”
Egy barátom így tanított: ha sötét van, az nem tud növekedni, nem látsz és kész. Növekedni csak a világosság tud! Egyre több pislákoló gyertya, egyre nagyobb fény. Ráadásnak: sötét volt, amikor kimentünk körmenetre, de megérkezett a hajnal, kivilágosodott, mire a feltámadási szertartásnak vége lett!
Éppen kétszer annyi Pászkás kosarat szenteltünk idén, mint 2009-ben!
És Szent György napja is másként zajlott: a templomudvaron elvetett búzát kedvesen simogatta a szél, amikor a négy égtáj felé fordulva kértük Isten áldását …mire is? Összességében az életünkre…
Ez amolyan tavaszi virágzás a szívünkben…
| 
AJÁNLOM AZ OLDALT
