|
MIELŐTT KIBORULOK, LEBORULOK…
Rég hallottam ezt a szófordulatot.
Kicsit át is formáltam magamban a Nagyböjt folyamán, mert nehezen birkózom a hétköznapokkal: Kikészít az élet…Ki készít fel engem az Ünnepre?
Gondja van az Úrnak erre is, mert úgy engedi munkahelyi dolgaimat, hogy részt vehessek a bekecsi görög katolikus közösség húsvéti lelkigyakorlatán.
Aki és ami segít:
Krisztus üzenetének tolmácsa ezúttal Moldván Tibi atya. Már első este felvilágosított: nem az élet készít ki, hanem én saját magamat, ha épp rossz hegyre kapaszkodom. A hegy mindőnk számára más: karrier, pénz, külső(ség)…
Csak egy hegyet kell megmászni, igaz, arra keresztet is cipelek. Ami nyom, tör, de senki más nem viheti helyettem. Hogy nézne ki, hogy Jézus újra meg újra saját vállára vegye a bűneimet, remélve, hogy egyszer csak segítek neki, én meg nem teszem…
A péntek este énekelt sztichirák is támogatnak, pl. „A lelkileg hasznos negyven napot eltöltve, kérünk Téged, Emberszerető, hogy megérhessük szenvedéseid szent hetét is, és dicsőíthessük…irántunk tanúsított kifejezhetetlen gondviselésedet…”
Szinte várom a Nagyhetet, és vágyom a Húsvét örömét.
Köszönettel tartozom, Tibor atya!
| 
AJÁNLOM AZ OLDALT
