Feltámadási tropár Angyali erők jelentek meg Uram, a te sírodon, / és az őrző katonák levének mint a holtak, / és Mária állott a sírnál, / keresvén a te legtisztább testedet; / te pedig meghódítád a poklot, / nem kísértetvén meg általa, / és találkoztál a Szűzzel, / életet ajándékozván néki. / Ki feltámadtál halottaidból, / Uram, dicsőség néked.
Előünnepi tropár, 4. hang Készülj, Zabulon és ékeskedjél Neftali, / Jordán folyó állj meg, / s följátszván, fogadd habjaidba a keresztelkedni akaró Üdvözítőt! / Őszülők vigadozzatok, / és ne rejtőzzetek el, mint hajdan a paradicsomban; / mert aki meztelen látott titeket, / megjelent, hogy felöltöztessen benneteket első ruhátokba, / s hogy minden teremtményt megújítson.
Feltámadási konták Éltető kezével a sötét mélységből / Üdvözítőnk a holtakat föltámasztá. / Krisztus Istenünk föltámadást ajándékozott az emberi nemnek; / mert ő a mi Megváltónk, / feltámadásunk, életünk és kegyelmes Istenünk.
Előünnepi konták, 4. hang Jordán habjaira eljövén ma az Úr, / Jánoshoz fölkiált: / Ne félj megkeresztelni engem, / mert én üdvözíteni jöttem az ős-embert, Ádámot!
Feltámadási prokimen Üdvözítsd Uram, a te népedet és áldd meg örökségedet! (Zsolt 27.)
Apostoli szakasz (2Tim 4,5-8) Fiam Timóteus! Vigyázz, viseld el a szenvedéseket mindenben, végezd az evangélista dolgát, töltsd be szolgálatodat, légy józan. Engem ugyanis már kiöntenek, mint italáldozatot, elköltözésem ideje közel van. A jó harcot megharcoltam, a pályát végigfutottam, a hitet megtartottam. Készen vár már rám az igazság koszorúja, amelyet azon a napon megad nekem az Úr, az igazságos bíró, sőt nemcsak nekem, hanem mindazoknak, akik sóvárogják az ő eljövetelét.
Evangéliumi szakasz (Mk 1,1-8 1. szk.) Jézus Krisztus, Isten Fia evangéliumának kezdete. Amint Izajás próféta megírta: Íme, elküldöm követemet színed előtt, hogy előkészítse utadat. A pusztában kiáltónak szava: Készítsétek az Úr útját, tegyétek egyenessé ösvényeit! Történt, hogy Keresztelő János a pusztában hirdette a bűnbánat keresztségét a bűnök bocsánatára. Kivonult hozzá egész Júdea vidéke és Jeruzsálem minden lakója. Miközben megvallották bűneiket, megkeresztelte őket a Jordán folyóban. János teveszőrből készült ruhát viselt, csípőjét bőröv vette körül, és sáskával meg vadmézzel élt. Ezt hirdette: „Aki utánam jön, hatalmasabb nálam. Arra sem vagyok méltó, hogy lehajoljak és megoldjam saruszíját. Én vízzel keresztellek, ő majd Szentlélekkel keresztel benneteket.”

Újévre, kis történetek:

Egy kereszténnyé vált ember elment a lelkészéhez, és azt mondta neki: „Tisztelendő úr, sokkal egyszerűbben képzeltem el mindent. Azt gondoltam, ha keresztény leszek, egy csapásra megoldódik minden problémám, de semmi ilyesmiről nincs szó! Ellenkezőleg: most egy problémámmal több van! Korábbi életem küzd azzal az új élettel, amit most folytatni akarok, és nekem úgy tűnik, minden más vagyok, csak nem mintaszerű keresztény. Olyan ez, mintha két macska harcolna a lelkemben, egy fekete meg egy fehér, és nem vagyok biztos abban, melyikük fog győzni.” - „Ez attól függ”, válaszolta a lelkész, „melyiket eteti jobban”.

A lakatlan szigeten

Egyszer történt egy hajótörés, amit csak egy ember élt túl. Őt a víz egy lakatlan sziget partjára vetette. Azért imádkozott nap mint nap, hogy jöjjön és mentse meg valaki. Mindennap kémlelte a horizontot, hátha meglát egy hajót, ami megmentheti, de hiába. Végül, beletörődve sorsába, épített magának egy kis kunyhót a szigeten. Aztán egy napon, amikor elment halászni, hogy legyen aznapra is mit ennie, szörnyű dologra ért vissza. Az egész kunyhó lángokban állt! Teljesen leégett, úgy, hogy csak hamu maradt belőle. A hajótörött teljesen elkeseredett. Nemcsak hogy hajótörést szenvedett, de mire beletörődött sorsába és épített magának egy kis zárt menedéket, az is oda lett. „Hogy tehetted ezt velem Istenem? Mivel érdemeltem ki ezt a rosszat? Már kezdtem megbarátkozni az egyedüllét gondolatával, és olyan jól éreztem magam ebben a kis kunyhóban, miért kellett ezt is elvenned tőlem?” – kiáltott Istenhez.

Másnap kora reggel, amikor kisírt szemét kinyitotta, arra ébredt, hogy kiköt egy hajó. Nem hitt a szemének! Amikor felszállt a hajóra megkérdezte a kapitányt, hogy honnan tudták, hogy ő ott van. „Abból a nagy füstből, amit csináltál. Abból láttuk, hogy van itt valaki a lakatlan szigeten” – felelte a kapitány.

Életünkben vannak olyan időszakok, amikor mindent elveszettnek érzünk, mert annyi rossz dolog történik velünk. De ha bízunk Istenben és hozzá fordulunk, minden negatív történésre lesz egy pozitív válasza…