Papnevelő Intézetünk életében szeptemberben megkezdődött az új tanév.
Nyíregyházán harmincegy kispapunk van – Rómában, Budapesten, Vácott és Sárospatakon további tizenkilenc kispapunk készül a papi hivatásra. Hála Istennek szépen növekednek, hogy a jelenben s a jövőben szolgálatára lehessenek magyar görögkatolikus egyházunknak.
Szemináriumunkban a megszokott rend mellett néhány változás is történt: Új rektorunk és új házgondnokunk van. A konyha is megújult rendszerben dolgozik – számítógépes nyilvántartás összegzi a készleteinket, rögzíti az adományokat és igazgatja a felhasználásokat. Mind-mind a takarékosabb és ésszerűbb gazdálkodás érdekében. Felelősek vagyunk is ezért, mert a papnövendékek és az érdekükben itt dolgozók is egyházunk adományaiból gazdálkodnak. Azoknak a jószívű adományozóknak a szeretetéből, akiknek mind-mind egyre nehezebb a megélhetése.
Tudjuk, hogy a szeretet és a felelősség erőnkön felüli tettekre is képessé tesz bennünket. Azt is tudjuk, hogy úgy van értelme az életünknek, ha egymásra is figyelünk, ha szolgáljuk egymást, ha igyekszünk egymásnak örömet adni, s képesek vagyunk mások szeretetét is elfogadni. Ezért tudunk bizalommal kérni, még a nélkülözések közepette is.
Kedves Testvérek! Az elmúlt évek folyamán mindig voltak olyan jólelkű adakozók, és szeptember óta is már sok helyről megtapasztaltuk jóságát azoknak, akik a Főtisztelendő Atyák segítségével eljuttatták élelmiszer adományaikat és felajánlásaikat a szemináriumba. Éppen ezért nagy örömmel és szeretettel fogadjuk azokat az élelmiszer adományokat, bármilyen jellegűek is legyenek, amelyeket a Kedves Testvérek nagylelkű felajánlásából kapunk a papnevelés megkönnyítésére: zöldséget, gyümölcsöt, száraz árut, lekvárt, mézet… Mindent fel tudunk használni, mindennek örülünk, amit nem a piacról vagy a boltból kell megvásárolnunk.
Amikor kérésünket megfogalmazzuk, tudjuk azt is, hogy a Kedves Testvérek megélhetése is egyre nehezebb. Éppen ezért nem elvenni akarunk az egyébként is szűkösből, hanem az esetleges feleslegből vagy nélkülözhetőből kérünk jószívű felajánlásokat. Viszonozni azzal tudjuk a nagylelkű szeretetet, hogy minden Szent Liturgiában megemlékezünk adakozóinkról és jótevőinkről, valamint a vasárnapi imádságot különösen is a jótevőinkért mondjuk a szemináriumi kápolnában.
A jóságos Isten bőséges kegyelmét és a könnyező Máriapócsi Szűzanya oltalmazó szeretetét kérjük a Főtisztelendő Atyákra és a Kedves Testvérekre: