A körlevél, mint általában a körlevelek, sokaknak csak a könyvespolcán van fönt, és a vékony kis füzet elveszik a könyvek között. Ebben az évben az volt a célunk, hogy most újraolvassák azt a hívek - mondta a Magyar Kurír kérdésére Bíró László, a püspöki kar családügyi referense.

Hozzátette: a család az egyház szívében van. Mint mondta, a konferencián megpróbálják újrafogalmazni, hogy mit tehet egy katolikus ember a családért. Egy ilyen konferenciának szerinte azért lehet hatása, mert a meghívott előadók és résztvevők nem passzív befogadók, hanem aktívan tevékenykednek is a családért: például családcsoportot, házas hétvégéket vezetnek.

Bíró László kifejtette: a család lehet az egyetlen kiút a társadalom számára. Nem teher, hanem terhek hordozója. A család az van, létezik, az önmaga célja. Sok jelenség erősíti a pozícióját. A társadalomnak csak akkor úgy jövője, ha az egészséges családnak is jövője van.

Harrach Péter, az Országgyűlés KDNP-s alelnöke, aki 1998 és 2002 közt  szociális és családügyi miniszter volt, úgy fogalmazott, hogy mindent újjá kell teremteni a világban, mivel mindenhol rendezetlenség van. Példaként elmondta, hogy jelenleg a 42 éves nők egyharmadának nincs gyermeke, a házasságok fele válással végződik és 1,3-as az átlag gyerekszám családonként (az önreprodukcióhoz legalább 2,1-es mutató lenne szükséges). Hozzátette, a csupán általános iskolát vagy azt sem végzettek körében ez a mutató 3-as. Mint mondta, van egy réteg, akik megélhetési okokból szülnek gyermeket, az ő esetükben már nem a gyermekvállalást kell támogatni, hanem a gyermeknevelést és a munkába állást. Hozzátette, a családpolitika több, mint támogatási rendszer, és összefügg például a foglalkoztatáspolitikával.

Farkas Péter szociológia professzor úgy fogalmazott, napjaink igazi válsága az emberben van, és minden további társadalmi, gazdasági, politikai zavar innen eredeztethető. Mint mondta, jelenleg a közbeszéd, a rendszer, a társadalom és a globalizáció válságáról beszélhetünk – ez utóbbi az előadó véleménye szerint a modernitás utolsó szakasza.

Mint mondta, míg nyugaton a modernitás rombolása mellett legalább kialakult egy, a közjóért felelősséget érző polgárság, nálunk a Kádár-rendszerrel a csak a saját önérdekét követő kispolgárok váltak dominánssá. Farkas Péter szerint ma támogatni, erősíteni kell a helyi közösségeket. Szükség van a kiszámítható, hosszú távú családpolitikára, a részmunkaidős foglalkoztatás bővítésére és a főállású anyaság bevezetésére. Továbbá erősíteni kell a történelmi egyházakat és a civil társadalmat.

Lábady Tamás jogászprofesszor, volt alkotmánybíró a házasság és a család jogi környezetéről, Boda László erkölcsteológus pedig a család erkölcsformáló küldetéséről  beszélt. A kongresszus november 14-én, szombaton ér véget, az előadók közt szerepel még többek között Botos Katalin, a PPKE jogi karának tanára, közgazdászprofesszor, aki a családról, mint a gazdaság alapegységéről tart előadást; a pszichológus-szociológus házaspár, Kopp Mária és Skrabski Árpád  pedig a családnak a személyiség fejlődésében játszott szerepéről beszélnek, míg Czakó Gábor író arra a kérdésre keresi a választ, hogy milyenek a mai magyar családok.