Matawanban 1963 óta vannak jelen a bazilita atyák. Előbb jelentős területek megvásárlásával, majd templom, kolostor és több más épület megépítésével hozták létre a híressé vált Máriapócs nevű búcsújáróhelyet. Ma csak Erdei József atya él itt a baziliták közül, de továbbra is sokan látogatják imádságra és egyéb összejövetelekre ezt a gyönyörű helyet. E napokban már folynak az előkészületek az Istenszülő oltalma búcsúra, mely ünnepre sok százan érkeznek távolabbi államokból is.

Amerikába a magyarok a múlt századforduló táján érkeztek először nagyobb számban. A görögkatolikusok első egyházközségét Kovaliczky Viktor atya alapította meg a Szent Mihály tiszteletére 1914-ben. Először megvettek egy fatemplomot New Jersey államban Perth Amboy városkában, majd a közösség növekedésével igen szép kőtemplomot építettek föl a 40-es évektől kezdve. Sajnos, ikonosztázionra nem maradt már pénzük. Így lehetséges azonban, hogy nehézségek nélkül egyre inkább átadják a helyet a római katolikusoknak. Ma már ugyanis alig járnak ide görögkatolikusok, s nekik is leginkább angol nyelven, tehát nem magyarul végzi Rakaczky Bazil OSBM atya a szertartásokat. Ezen kívül van még magyar gör.kat. egyházközség Clevelandban (ott kettő is), valamint Lorain, Ohaio, Joungstaon, New Brunswick, New York, Moonhall (Pensylvania), Chicago (Illionois) városokban. Sajnos, a legtöbbre hasonló sors vár, mint az említett Perth Amboy-i közösségre. Voltak az említetteken kívül még ruszin egyházközségek is, melyekben magyar nyelven is végeztek liturgiát. Később azonban ezek áttértek az ószláv nyelvű végzésre ma már pedig leginkább az angolra.

Az Egyesült Államokban ma összesen 4 görögkatolikus egyházmegye van, melyeket a Pittsburghi metropólia fog össze. Ezek egyrészt magyar másrészt rutén eredetűek. A Pittsburghi egyházmegye jelenlegi vezetője Basil M. Schott OFM metropolita (85 paróchia tartozik ide), a Passaic-i püspöke William C. Skurla, (98 paróchia, ide tartozik a bazilita atyák által vezetett Matawan és Perth Amboy is) Parma püspöke John Kudrick (37 paróchia), Van Nuys püspöke pedig Gerald Dino (15 parókia). Az Ukrán katolikusokat e fölsorolásban most nem említjük, nekik külön egyházszervezetük van az Egyesült Államokban is.

Kedden reggel Matawanban a 8-kor kezdődő, angol nyelven énekelt Szent Liturgia után a magyar ppököt elvitték Hilschborough-ba, ahol az egyházmegye papsága tartott piknikkel összekötött papi gyűlés. William ppök jelenlétében végeztek egy parakliszhoz hasonló szertartást, „molebnyiket” a papi hivatásokért. Utána a paróchia parkjában gazdag vendéglátást rendeztek az egyházközség tagjai a papok számára. A legtöbb pap tud ugyan rutén nyelven, a szertartásaikat még ezen a nyelven is végzik, de egymás között mindnyájan angolul beszélnek. Magyar szót csak udvariasságból bányásztak elő néhányan a jelenlévő vendég iránti kedveskedésből. A papok mind a négy említett egyházmegyében nőtlenek. Egy 1932-ben a helyi ír püspökök hatására hozta meg Róma azt a döntést, hogy az Egyesült Államokban a görögkatolikus papok nem lehetnek családosak. Sok hívő és pap tiltakozott akkor ez ellen a döntés ellen. Sajnos egy egész terület is elszakadt akkor, s megalakították az egyetlen rutén ortodox egyházmegyét.

Még aznap délután William Skurla meghívta tengeren túli püspöktársát a saját rezidenciájába is, West Patersonba, hogy megmutassa azt a hihetetlenül gazdag múzeumot, melynek anyagát még egyik elődje, Michael Dudick kezdte összegyűjteni. Itt sikerült találkozni a nyugdíjas ppökkel Andrew Pataki-val is, aki érdekes módon a helynöki tisztet látja el az általa korábban vezetett egyházmegyében. A kápolnájuk gyönyörűen kialakított, sok ikonnal kifestett centrális templom, ahová akár az egész egyházmegye papsága is befér. A 4 egyházmegye közös szemináriuma, egyébként, Pittsburgh-ben van.

Szerda reggel a Szent Liturgián kicsit többen voltak, mint az előző napon. Lehet, azért is, mert utána a hívek által kedvelt „molebnyiket” végezték, a római katolikustól tanult u.n. kilencedet. Mint mondják, ma már a rómaiak ezt nem végzik, de itt megtartották. Ezen a napon Rakaczky Bazil atya szervezésének köszönhetően lehetőség nyílt a Perth Amboy-i egyházközség híveivel is találkozni. Főként azon egyletek vezetőivel, amelyek ehhez a templomhoz kötődnek (Szent Név Egyesület, Rózsafüzér Társulat, Nyugdíjasok köre, Szülők egylete) Ezen a jó hangulatú együttléten többször is előkerült a magyar szó, de azért itt is gördülékenyebbnek bizonyult az angol.

Délután különleges látnivaló várt a szerzetespüspökre: New York, a világváros. A turista látványosságok mellett sikerült sor keríteni arra is, hogy a kint élő magyarok helyzetéről is képet kaphasson. A Time Squere, Rockenfeller Centre, Szt. Patrick katedrális, Empire State Building, Ensz Palota mellett néhány érdekes templomot is meglátogatott. Szent Mária templomba lépve az ember a szobrokat és szentekkel díszített színes ablakokat nézve nem gondolná, hogy református egyház imatermében van. Igaz, az un. Episcopal Church csak itt, Amerikában illetve még Angliában található, s a legelső, leginkább hagyományokat őrző protestáns egyház. Az ő new york-i templomuk van Szűz Mária tiszteletére „szentelve”. Nem messze tőle található még egy másik református templom is, a St. Bartalomeos, amely kívülről és belülről is inkább bizáncinak tűnik. Szeretett volna honfitársaival is találkozni a magyar ppök, ezért Bazil atyával fölkeresték a Szt. István templomot is, melyet ferencesek alapítottak még a 20-es években. Sajnos ma már itt is csak egy olyan atyát találtak, aki néhány szót tudott magyarul. Tőle tudták meg, hogy a magyarok, főként a fiatalok pénteken esténként szoktak összejönni az ehhez a templomhoz tartozó közösségi teremben. Csütörtök lévén ez a találkozás most nem sikerült. Nem messze innen fölkeresték még a Szent Kereszt görögkatolikus templomot is, de ide már nem is sikerült bejutni. Nincsen magyar lelkész, aki az itt élő katolikusoknak lelki támasza lehetne, sem római sem keleti szertartású. Utoljára Rakaczky Andor atya szolgált itt (két éve meghalt???. Vannak még ugyan Szent Liturgiák ebben a magyarok által épített templomban, de csak angolul beszélő lelkész jár ki alkalmanként. Jóllehet New Yorkban becslések szerint sok ezer magyar él, bizony elkélne itt számukra a lelki segítség. Működik egyébként a városban református gyülekezet is, de annak templománál és parókiájánál is bezárt ajtókat találtak. A világváros éjszakai fényei közepette búcsúztak el ettől a különleges világtól.

Másnap a Szent Mihály templomban volt Szent Liturgia, de a celebráló bazilita atyán és a kántorizáló püspökön kívül nem volt más hívő a templomban. E közös imádság után indultak el ketten egy hosszabb útra, Pennsylvania államba, hogy meglátogassák a kármelita nővéreket Sugarlow-ban. 1970-es években, Michael Dudick ppök támogatásával alakította meg ezt a közösséget M. Marija a két egyház, kelet és nyugat közeledésének és egymással való kiengesztelődésének érdekében. Néhány kármelita nővérben társra a megyéspüspökben pedig támogatóra talált és elkezdték építeni az egyszerű házakból álló monostort. Ma gyönyörű két kupolás kis templomuk van, amelyet egy igen idős, félig vak orosz ikonfestő festett ki teljes egészében. Itt végzik a bizánci szertartású zsolozsmájukat a nővérek, s emellett minden nap megtartják a kármeliták számára elengedhetetlen két óra belső imát. Érdekes módon állattartásból élnek. A gazdaságukban van 30 ló, 3 tehén, kecske, bárány, agóranyúl, rajtuk kívül pedig egy nagy sereg kutya is. A nővérek maguk gondozzák őket, külső segítség nélkül vezetik az egész gazdaságot. A zsolozsmájukat ugyanazokon a dallamokon végzik, mint amit mi is ismerünk a Kárpát-medencében. Ma körülbelül 20 vannak a közösségben, köztük nem csak amerikaiak, hanem néhányan szlovákiából és ukrajnából, hárman pedig indiából származnak.

Hozzájuk egészen közel él egy szintén bizánci szertartású ferences közösség is Sybersville-ben. Ezek az atyák 1945-ben telepedett itt le, s azóta ők is nagyon szép bizánci világot építettek ki maguk körül. Ma csak 3 fölszentelt pap és egy testvér alkotja a közösséget, és főként lelkigyakorlatok szervezésével tartják fönn magukat.

Ezen az estén még egy harmadik szerzetes közösséget is meg akartak látogatni. Doylestown szintén Pennsylvániában található, de jóval délebbre, több órát kellett még odáig autózni. Késő este értek már a pálosok által fönntartott Lengyel Nemzeti Szentélyhez (Poliche National Shrine). l966-ban építették föl a Cheztohovából idetelepült pálos atyák ezt a sok ezer embert befogadó hatalmas templomot és hozzátartozó kápolnák sokaságát. Ma is sok lengyel megfordul itt, de más nemzetekből is százával, ezrével. Magát a szentélyt csupán 4 pálos atya látja el. A késő esti érkezés ellenére nagy szeretettel és szívélyességgel fogadták őket.

Utolsó napon, pénteken a repülőgép indulása előtt még a Perth Amboy-i refomátus lelkész, Kocsis Attila fogadta a görög püspököt. Van még ugyanebben a városban egy másik magyar református közösség, akik még a 40-es években váltak külön. A református egyház szép nagy színházteremmel is rendelkezik, itt szokták megtartani a magyarok összejöveteleit. Az amerikai földrészen töltött utolsó órákban még néhány magyar család meglátogatására volt lehetőség, utána pedig gazdag élményekkel megrakodva indult haza Fülöp ppök atya.