Boldva mentét a honfoglalás után a kabar magyarok lakták, akiknek jelentős része már elkötelezett keleti keresztényként érkezett az országba. A rotunda átmérője tekintélyes, 12 m. Egy időben épülhetett a kolostorral (1175-80), vagy inkább korábban. Védőszentje Antióchiai Szent Margit. Valószínűleg az itteni kolostorban másolták a Pray-kódexet, amelyben megőrződött a Halotti Beszéd, elsőrangú magyar nyelvemlékünk, és amely a görög szertartású papi és szerzetesi temetés csendes imáinak összeollózott szövege. A végén lévő könyörgés pedig a parasztáz ekténiájából készült. Tehát az itteni kolostor, vagy baziliták és bencések által vegyesen lakott, vagy a bazilitáktól 1210 körül a bencések által átvett kolostor lehetett. A Pray-kódexben („Sacramentarium Bolvense”) őrződött meg a rotunda emléke is: a húsvéti szertartásnál előírták, hogy „a körmenet a templom oltárától indul és a „Cum rex gloriae” antifonát énekelve vonul a Szent Margit kápolnához.” Szarka János atya véleménye szerint a „rex gloriae” antifóna az Előszenteltek Liturgiájából a Nagybemenet énekét takarja: „Most az égi erők láthatatlanul velünk szolgálnak, mert a dicsőség király vonul be. Ím, a szentelt titkos áldozat, angyaloktól körülvétetik. Élő hittel s szeretettel közeledjünk, hogy az örök élet részesei legyünk. Alleluja, alleluja, alleluja!”

Hazafelé indulva parakliszt végeztek a kirándulók. A túrázókat szirmabesenyői templomtéren készen várta, az időközben elkészített nagyszerű ebéd. A gyerekekben délutánra még maradt erő a játékra, míg a felnőttek az árnyas fák alatt beszélgettek. Hála Istennek, ragyogó idő volt idén a kerékpározáshoz. Már a jövő évi majális programjaira is születtek ötletek.

KÉPEK