A 2015-ös év egyháztörténeti szempontból mérföldkőnek számító változásokat hozott a magyarországi görögkatolikusság életében.

A Szentatya újjászervezte a magyarországi görögkatolikus egyházat és sajátjogú metropolitai egyházat alapított március 19-én. Ferenc pápa ezzel az intézkedéssel alapította meg a Hajdúdorogi Metropóliát, első metropolitájává Kocsis Fülöpöt nevezte ki, székhelyévé pedig Debrecent tette meg. Ugyanezen hatállyal a Miskolci Apostoli Exarchátust egyházmegyei rangra emelte, első püspökének dr. Orosz Atanázt nevezte ki. Megalapította továbbá a Hajdúdorogi Egyházmegyéből leválasztott területből a Nyíregyházi Egyházmegyét, annak apostoli adminisztrátorává először dr. Orosz Atanázt, majd október 31-én Szocska A. Ábel atyát nevezte ki. A beiktatásokra több lépcsőben került sor.

Tricentenáriumot is ünnepeltünk. A második könnyezés háromszázadik évfordulójának emlékére a máriapócsi Kegykép ismét országjáró körúton „látogatta meg” térségünket négy állomáshelyen; Sárospatakon, Encsen, Edelényben és Miskolcon.

Egyházmegyénkben több templom és kápolna is megújult:

Rakacaszenden és Krasznokvajdán a tetőszerkezet, Sátoraljaújhelyben a torony, Vajdácskán a kerítés, Miskolc-Diósgyőrben a fűtési rendszer, Mályiban az ikonosztáz elkészültének örülhettek a hívek. Encs-Fügödön keresztelő kápolna épült. A Székesegyház külső felújítása is a végéhez ért, valamint a templomot körülvevő zárt fal elkészültével egy közösségi tér is létrejött Miskolcon, a Búza téren.

A tokaji templom megújulását egy három határon átnyúló pályázat tette lehetővé. A „Hárman egységben – egyházi kulturális örökség fenntartása közös kulturális és turisztikai fejlesztés jegyében” című együttműködési programban Magyarország, Szlovákia és Ukrajna egy-egy örökségvédelmi szempontból érintett temploma újulhatott meg, egyházművészeti gyűjtemény és levéltár épült az egyházmegye székházának udvarán.

Az egyházmegye oktatási-nevelési intézményeiben is sok változás történt:

Bejeződött a Miskolci Görögkatolikus Általános Iskolában folyó építkezés, melynek eredményeképpen az új épületrész kialakításával több tanterem, új tornaterem, aula és kápolna, könyvtár és ebédlő is kialakításra került. A „Mozgás-, közösség- és oktatásfejlesztési háttér megteremtése a Miskolci Görög Katolikus Általános Iskolában” címet viselő projekt lehetővé tette a fentiek mellett a fűtés- és világításrendszer is korszerűsítését, új eszközök beszerzését és az akadálymentesítést is. Az intézmény épületének homlokzatát, az iskola védőszentjét ábrázoló secco díszíti ősztől.

„Kősziklára építünk” nevet viselte az edelényi Szent Miklós Görögkatolikus Általános Iskola, Óvoda és Alapfokú Művészeti Iskolában folyt beruházás, melynek keretén belül megvalósult a mindennapos testnevelés infrastrukturális és tárgyi feltételeinek fejlesztése, a meglévő tornaterem és öltözők felújításával, valamint egy új, 15 x 30 méteres tornaterem és szertár kialakításával. Megoldódott az iskola energetikai korszerűsítése és akadálymentesítése. Beszerzésre kerültek iskolabútorok és olyan speciális taneszközök is, melyek a sajátos nevelési igényű diákok képzését, fejlesztését biztosítják.

A hagyományosnak mondható programok is folytatódtak az idén:

A gyermekek számára rendezett versenyek sorából csak néhányat megemlítve: Edelény volt a házigazdája az országos hittanversenynek, melyet megyei fordulók előztek meg. Volt ismét Szent Illés-kupa, és negyedik alkalommal rendezték meg a Görög Kupa elnevezésű sakkversenyt.

Az abaúji kis falu, Irota, két tábornak is otthont adott. Az ikonfestészet iránt érdeklődők alkothattak ideális környezetben itt, majd a zsolozsmás táborban imádkozók töltötték meg a templomot.

A zarándoklatok sem maradtak el. Máriapócsra, júliusban az Illés-napi búcsúra zarándokolt hagyományosan az egyházmegye, a gyermekek pedig májusban a gyermekbúcsúra. Hatvannégy ministráns kapott lehetőséget, hogy a Nemzetközi Ministráns Találkozón részt vegyen Rómában.

Az emlékezetes pillanatokat még tovább lehetne sorolni, melyek nemcsak külsőségekben, hanem lelkiekben is meghatározó élményt jelentettek; a családi összejöveteleket, gyermeknapokat, a lelki gyakorlatokat és találkozókat. Lehet, hogy ezek a programok nem látványos keretek között valósulnak meg, jelentőségük mégsem elhanyagolható. Mindamellett, hogy, szellemi és lelki feltöltődésünkre szolgálnak, közösséget is építenek. Közösség és hit nélkül pedig egyházmegyénk sem létezhetne.